/posztok.hu
Segítek, Anna! A vonat nem tud úszni!
Elmagyarázom... Ha egy vasútvonal sík terepen halad, annak a kiépítése olcsóbb lesz, mintha át kell mennie egy folyón, főleg ha a DUNÁN. Érted ezt? Érted, hogy nem…
A baloldal zöld programját nehéz komolyan venni - I. rész.
Hortay Olivér írása
Szél Bernadett, Schmuck Erzsébet és Tordai Bence bemutatták a baloldal zöld programját. Azon túl, hogy a megszólalók kínosan kerülték a rezsicsökkentés témáját, a tájékoztatón elhangzott torzítások és semmitmondó állítások miatt nehéz komolyan venni a programot. A sorozat első részében Szél Bernadett főbb állításai és azok kritikái olvashatók (a másik két politikus kijelentéseit egy-egy további posztban fogom elemezni).
1️⃣ Szél: "Több, mint 3000 olyan beruházás született a Fidesz alatt, amiben annyira meggyorsították a folyamatokat, hogy a zöld szempontok már nem tudtak érvényesülni."
👉 Az állítás értelmezéséhez szükséges lenne pontosítani az alábbiakat. Melyik beruházásokra gondol? Mit jelent, hogy "felgyorsították a folyamatokat"? Mit ért "zöld szempontok" alatt?
Ezek nélkül a kijelentés megalapozatlan.
2️⃣ Szél: "Olyan mértékben függők vagyunk az orosz gáztól ..., hogy tulajdonképpen a végletekig fokoztuk a gázfüggőséget."
👉 Az orosz gáztól való függés sajnos egy európai adottság, ezért bölcs dolog óvatosan bánni az oroszellenes energiapolitikával, mert könnyen gáz nélkül maradhatunk. A kormány pragmatikus külpolitikájának köszönhető, hogy a magyar lakosság ellátása napjainkban, az energiaválság közepén is, olcsón biztosítható.
👉 Ma azoknak az uniós tagállamoknak van veszélyben az ellátása, amelyek az elmúlt években - Szélhez hasonlóan - összekeverték az ideológiát az energiapolitikával. Hasonló hozzáállást láthatunk Annalena Baerbock, új német külügyminiszter részéről is, aki - saját bevallása szerint - politikai okokból akadályozza az Északi Áramlat 2 gázvezeték üzembe állítását és ezzel - az idei energiaválság mélyítésén felül - már Európa jövő évi gázellátását is kockáztatja. Ráadásul, az elmúlt években Magyarország jelentős előrehaladást ért el az útvonal- (lásd Déli Áramlat) és - lehetőségeihez mérten - a forrásdiverzifikáció (lásd Krk-i LNG-terminál) területén is, így a kritika aligha jogos.
3️⃣ Szél: "Mi most azt vállaljuk, hogy 150 000 lakásnak az éves szintű leszigetelésével biztosítjuk azt, hogy ne az utcákat fűtsük." A kormány decemberben indított el egy 200 milliárdos keretösszegű fűtéskorszerűsítési pályázatot és ezen felül működik az Otthonfelújítási Támogatási Program, valamint a Magyar Nemzeti Bank Zöldotthon-programja. Ezek együttesen több háztartásnak, komplexebb segítséget nyújtanak a baloldali programnál.
4️⃣ Szél: "Át kell állnunk a megújuló energiákra. Sokkal nagyobb tér nyílik a megújuló energiák alkalmazásának, hogyha olyan kormány kerül hatalomra, amelyik értékeli például a szélenergiát. Gyakorlatilag betiltották Magyarországon, a napenergiát megadóztatták és most ugye látható egy élénkülés ebből, de az is egy félő dolog, hogy a korrupt rendszer saját kezében fognak kikötni azok a hasznok, amik az alternatív energiára való átállásból származnak." A beépített megújuló kapacitások volumene exponenciálisan nőtt az elmúlt években Magyarországon.
👉 Annak, hogy a kormány a szélenergia helyett a napenergiát preferálja, két oka van: A szélenergia - a hazai viszonyok között - kiszámíthatatlanabbul termel a napenergiánál, ami jelentős pluszköltségeket okozna a villamosenergia-rendszer egészének és így, végső soron, a fogyasztóknak. A regionális adottságok miatt a magyar szélerőművi termelés nem versenyképes az északabbra fekvő országokéval.
👉 Ha tehát létezik ugyanolyan tiszta, de olcsóbb megoldás, akkor érdemes azt választani. A korrupciós vád pedig nehezen értelmezhető, mert a magyar megújuló támogatási rendszerben (METÁR) egy átlátható aukciós eljárás működik, amiben a pályázók, az ajánlatok és a nyertesek egyaránt nyilvánosak.
5️⃣ Szél: "A következő kormány adós egy társadalmi vitával, egy szakmai vitával és egy politikai vitával az atomenergia használatával kapcsolatban ... Paks 2-t egy korrupciós projektnek látjuk. Ha megtörténik a kormányváltás … felfüggesztjük egészen addig ennek a projektnek a továbbvitelét, amíg nem tudunk konszenzusra jutni azzal kapcsolatban, hogy Magyarország számára mi a kedvező döntés az atomenergiával kapcsolatban." Paks 2 egy ellátásbiztonsági projekt. Magyarország áramtermelésének körülbelül felét a paksi atomerőmű adja és a villamosenergia-igény folyamatosan nő. A meglévő paksi blokkok élettartamának lejáratát követően, ezt az áramot nem lehet másból alacsony költségen, kiszámíthatóan és környezetbarát módon pótolni, csak a két új blokkból.
👉 A beruházás felfüggesztése tehát veszélybe sodorná Magyarország ellátásbiztonságát és versenyképességét. Németország példája kitűnően mutatja, hogy milyen következményekkel jár az, ha egy ország atomerőműveit megújulókra próbálja cserélni. Nem véletlen, hogy mára a németek több, mint fele visszafordítaná a nukleáris energia kivezetésének folyamatát. A bővítésről szóló szakmai és politikai vita lezajlott és a projektet a többségi társadalom is támogatja. A beruházás előtt, több éven keresztül, számos szakmai és egyetemi fórum foglalkozott a bővítéssel és mára a szakértők (különösen a műszaki hátterűek) többsége a projekt mellett áll. Attól, hogy a baloldalnak - saját bevallása szerint - még most sem sikerült eldöntenie, hogy mit kezdene a paksi bővítéssel, a politikai vita is eldőlt a korábbi országgyűlési választásokon, amiken a jobboldal egyértelműen kiállt a beruházás mellett és nyert. A közvélemény-kutatások pedig időről-időre megerősítik, hogy a többségi társadalom támogatja a projektet.
6️⃣ Szél: "2030-ra tudjuk vállalni azt, hogy 35, hosszú távon pedig 100%-ban megújuló energiaforrásokra állítjuk át a magyar társadalmat." A jelenlegi kormány klímavédelmi célkitűzései ambíciózusabbak: 2030-ra 90 százalékra kívánja növelni a tiszta termelők arányát a hazai villamosenergia-mixben, ami - a további intézkedéseivel - lehetővé teszi, hogy a teljes energiamix akár több, mint 35 százalékát tiszta források biztosítsák. Tehát a "többletvállalás" minden bizonnyal az, hogy a baloldal ezt atomenergia nélkül kívánja megugrani. Ebben az esetben azonban ez nem egy klímavédelmi, hanem egy technológiai célkitűzés, aminek a többlethaszna nehezen értelmezhető. A vállalás rámutat a baloldal atomellenessége és klímavédelmi törekvései közti ellentmondásra. A 100 százalékban megújulókon alapuló energiamix - a jelenlegi technológiai ismeretek szerint - nem megvalósítható. És bár Szél ködös, "hosszú távon" megfogalmazása megengedi, hogy átlépjünk a sci-fi világába, egy műszaki szempontból megvalósíthatatlan célkitűzést aligha lehet komolyan venni. Végül, tanulságos Szél beszédének zárása: "átállítjuk a magyar társadalmat".
A társadalmat ideológiai víziók szerint átalakítani igyekvő politikáról nincsenek túl jó tapasztalatok.
️ Folytatás hamarosan.
A baloldal zöld programját nehéz komolyan venni - I. rész.
Szél Bernadett, Schmuck Erzsébet és Tordai Bence bemutatták a baloldal zöld programját. Azon túl, hogy a megszólalók kínosan kerülték a rezsicsökkentés témáját, a tájékoztatón elhangzott torzítások és semmitmondó állítások miatt nehéz komolyan venni a programot. A sorozat első részében Szél Bernadett főbb állításai és azok kritikái olvashatók (a másik két politikus kijelentéseit egy-egy további posztban fogom elemezni).
1️⃣ Szél: "Több, mint 3000 olyan beruházás született a Fidesz alatt, amiben annyira meggyorsították a folyamatokat, hogy a zöld szempontok már nem tudtak érvényesülni."
👉 Az állítás értelmezéséhez szükséges lenne pontosítani az alábbiakat. Melyik beruházásokra gondol? Mit jelent, hogy "felgyorsították a folyamatokat"? Mit ért "zöld szempontok" alatt? Ezek nélkül a kijelentés megalapozatlan.
2️⃣ Szél: "Olyan mértékben függők vagyunk az orosz gáztól ..., hogy tulajdonképpen a végletekig fokoztuk a gázfüggőséget."
👉 Az orosz gáztól való függés sajnos egy európai adottság, ezért bölcs dolog óvatosan bánni az oroszellenes energiapolitikával, mert könnyen gáz nélkül maradhatunk. A kormány pragmatikus külpolitikájának köszönhető, hogy a magyar lakosság ellátása napjainkban, az energiaválság közepén is, olcsón biztosítható.
👉 Ma azoknak az uniós tagállamoknak van veszélyben az ellátása, amelyek az elmúlt években - Szélhez hasonlóan - összekeverték az ideológiát az energiapolitikával. Hasonló hozzáállást láthatunk Annalena Baerbock, új német külügyminiszter részéről is, aki - saját bevallása szerint - politikai okokból akadályozza az Északi Áramlat 2 gázvezeték üzembe állítását és ezzel - az idei energiaválság mélyítésén felül - már Európa jövő évi gázellátását is kockáztatja. Ráadásul, az elmúlt években Magyarország jelentős előrehaladást ért el az útvonal- (lásd Déli Áramlat) és - lehetőségeihez mérten - a forrásdiverzifikáció (lásd Krk-i LNG-terminál) területén is, így a kritika aligha jogos.
3️⃣ Szél: "Mi most azt vállaljuk, hogy 150 000 lakásnak az éves szintű leszigetelésével biztosítjuk azt, hogy ne az utcákat fűtsük." A kormány decemberben indított el egy 200 milliárdos keretösszegű fűtéskorszerűsítési pályázatot és ezen felül működik az Otthonfelújítási Támogatási Program, valamint a Magyar Nemzeti Bank Zöldotthon-programja. Ezek együttesen több háztartásnak, komplexebb segítséget nyújtanak a baloldali programnál.
4️⃣ Szél: "Át kell állnunk a megújuló energiákra. Sokkal nagyobb tér nyílik a megújuló energiák alkalmazásának, hogyha olyan kormány kerül hatalomra, amelyik értékeli például a szélenergiát. Gyakorlatilag betiltották Magyarországon, a napenergiát megadóztatták és most ugye látható egy élénkülés ebből, de az is egy félő dolog, hogy a korrupt rendszer saját kezében fognak kikötni azok a hasznok, amik az alternatív energiára való átállásból származnak." A beépített megújuló kapacitások volumene exponenciálisan nőtt az elmúlt években Magyarországon.
👉 Annak, hogy a kormány a szélenergia helyett a napenergiát preferálja, két oka van: A szélenergia - a hazai viszonyok között - kiszámíthatatlanabbul termel a napenergiánál, ami jelentős pluszköltségeket okozna a villamosenergia-rendszer egészének és így, végső soron, a fogyasztóknak. A regionális adottságok miatt a magyar szélerőművi termelés nem versenyképes az északabbra fekvő országokéval.
👉 Ha tehát létezik ugyanolyan tiszta, de olcsóbb megoldás, akkor érdemes azt választani. A korrupciós vád pedig nehezen értelmezhető, mert a magyar megújuló támogatási rendszerben (METÁR) egy átlátható aukciós eljárás működik, amiben a pályázók, az ajánlatok és a nyertesek egyaránt nyilvánosak.
5️⃣ Szél: "A következő kormány adós egy társadalmi vitával, egy szakmai vitával és egy politikai vitával az atomenergia használatával kapcsolatban ... Paks 2-t egy korrupciós projektnek látjuk. Ha megtörténik a kormányváltás … felfüggesztjük egészen addig ennek a projektnek a továbbvitelét, amíg nem tudunk konszenzusra jutni azzal kapcsolatban, hogy Magyarország számára mi a kedvező döntés az atomenergiával kapcsolatban." Paks 2 egy ellátásbiztonsági projekt. Magyarország áramtermelésének körülbelül felét a paksi atomerőmű adja és a villamosenergia-igény folyamatosan nő. A meglévő paksi blokkok élettartamának lejáratát követően, ezt az áramot nem lehet másból alacsony költségen, kiszámíthatóan és környezetbarát módon pótolni, csak a két új blokkból.
👉 A beruházás felfüggesztése tehát veszélybe sodorná Magyarország ellátásbiztonságát és versenyképességét. Németország példája kitűnően mutatja, hogy milyen következményekkel jár az, ha egy ország atomerőműveit megújulókra próbálja cserélni. Nem véletlen, hogy mára a németek több, mint fele visszafordítaná a nukleáris energia kivezetésének folyamatát. A bővítésről szóló szakmai és politikai vita lezajlott és a projektet a többségi társadalom is támogatja. A beruházás előtt, több éven keresztül, számos szakmai és egyetemi fórum foglalkozott a bővítéssel és mára a szakértők (különösen a műszaki hátterűek) többsége a projekt mellett áll. Attól, hogy a baloldalnak - saját bevallása szerint - még most sem sikerült eldöntenie, hogy mit kezdene a paksi bővítéssel, a politikai vita is eldőlt a korábbi országgyűlési választásokon, amiken a jobboldal egyértelműen kiállt a beruházás mellett és nyert. A közvélemény-kutatások pedig időről-időre megerősítik, hogy a többségi társadalom támogatja a projektet.
6️⃣ Szél: "2030-ra tudjuk vállalni azt, hogy 35, hosszú távon pedig 100%-ban megújuló energiaforrásokra állítjuk át a magyar társadalmat." A jelenlegi kormány klímavédelmi célkitűzései ambíciózusabbak: 2030-ra 90 százalékra kívánja növelni a tiszta termelők arányát a hazai villamosenergia-mixben, ami - a további intézkedéseivel - lehetővé teszi, hogy a teljes energiamix akár több, mint 35 százalékát tiszta források biztosítsák. Tehát a "többletvállalás" minden bizonnyal az, hogy a baloldal ezt atomenergia nélkül kívánja megugrani. Ebben az esetben azonban ez nem egy klímavédelmi, hanem egy technológiai célkitűzés, aminek a többlethaszna nehezen értelmezhető. A vállalás rámutat a baloldal atomellenessége és klímavédelmi törekvései közti ellentmondásra. A 100 százalékban megújulókon alapuló energiamix - a jelenlegi technológiai ismeretek szerint - nem megvalósítható. És bár Szél ködös, "hosszú távon" megfogalmazása megengedi, hogy átlépjünk a sci-fi világába, egy műszaki szempontból megvalósíthatatlan célkitűzést aligha lehet komolyan venni. Végül, tanulságos Szél beszédének zárása: "átállítjuk a magyar társadalmat". A társadalmat ideológiai víziók szerint átalakítani igyekvő politikáról nincsenek túl jó tapasztalatok.
️ Folytatás hamarosan.
