Egy ország addig szuverén, amíg képes megvédeni önmagát.

A békéhez szokott, kényelmesebb világban hajlamosak vagyunk természetesnek venni a biztonságot. Pedig a történelem nem állt meg, csak a figyelmünk lankad néha. A szabadság és a szuverenitás ma is olyan értékek, amelyeket meg kell védeni.

A magyar katona nem a háborút jelenti. Éppen ellenkezőleg: a béke záloga. Azt az erőt testesíti meg, amelyről mindenki tudja, hogy létezik – és ezért nem kell használnunk. Mert ahol felkészült, elhivatott, hazáját szerető katonák állnak szolgálatban, ott kisebb az esélye annak, hogy mások akarják megmondani, hogyan éljünk.

A magyar katona mögött család áll. Szülők, akik aggódva, de büszkén engedik el gyermeküket. Társak, akik tudják: a szolgálat nem munkaidő kérdése. Gyermekek, akiknek apjuk vagy anyjuk egyenruhában a példakép. A magyar katona ezért nem „valaki más” – a magyar katona mi vagyunk.

Egy ország szuverenitása nem jelszavakból, hanem képességekből áll. Tudásból, fegyelemből, korszerű eszközökből, erkölcsi tartásból és hazafiasságból. Ezért fejlesztjük a Magyar Honvédséget, ezért becsüljük meg katonáinkat.

A magyar katona nem a múlt emléke. A magyar katona a jövő biztonsága.