A magyar családtámogatási rendszer valóban hatékony – így váltunk bő egy évtized alatt sereghajtóból az élboly tagjává.

Az Eurostat adatait vizsgálva, Magyarországon 2011-ben volt a legalacsonyabb a termékenységi ráta, sőt, akkoriban a miénk volt a legrosszabb mutató az EU-ban. Innen gyors növekedési pályát futottunk be, 2018-ra elértük az uniós átlagot, 2022-re pedig a 6. legjobbak lettünk.

Szalai Piroska a Mandinerben így fogalmazza meg a konklúziót: ,,Összefoglalva tehát, 2011 és 2022 között a leggyorsabban nálunk nőtt a termékenység, a 2022–2023-as években pedig feleakkora csökkenést szenvedtünk el a krízises időszakban, mint a környező országok. A 2011-es uniós sereghajtóból 2022-re az unió 6. legjobbja lettünk.’’ S habár a 2023-as adatokat még nem adta ki az Eurostat, minden bizonnyal további országokat előzünk majd meg a termékenységi ráta sorrendjében.

Mi áll a javulás mögött? Magyarországon 2010-től olyan családbarát kormányzás indult, melyben prioritássá vált a termékenység javításának ügye és a családok életkörülményeinek a javítása. Az elmúlt időszakban az olyan intézkedések, mint a CSOK, a falusi CSOK, valamint a tavaly októberben bejelentett CSOK plusz vagy „városi CSOK” mind növelik Magyarországon a gyermekvállalási kedvet, emellett pedig javítják a szülők és a családok biztonságérzetét. 2010 óta kiemelten figyelünk arra, hogy megvédjük azt, ami a legfontosabb: a családot!