A KETTŐS MÉRCE SZABADSÁGÁNAK A SZOBRA?

A Citadella, valamint a Szabadság-szobor Budapest és Magyarország egyik emblematikus jelképe. Kisfaludi Strobl Zsigmond szobra 1947-re készült el, és eredetileg a nácikat Budapestről kiverő szovjetek tiszteletére emeltetett. Az 1956-os forradalom idején a szoborcsoporthoz tartozó szovjet katona szobrát ledöntötték, majd a kommunista restaurációt követően visszaállították. A rendszerváltás után a szocialista érára utaló jelképeket eltávolították, így a szoboregyüttes elnyerte mai formáját.

Sajnos az elmúlt három évtizedben mind a Citadella, mind pedig a Szabadság-szobor állapota jelentősen leromlott. A most folyó felújítás egy régi adósságot törleszt, és méltatlan állapotot szüntet meg. A felújítás látványtervei szerint a Szabadság-szobor talapzatára egy keresztet helyeznek el, amely keresztény hitünk legfőbb szimbóluma. Ez az elképzelés olyannyira kiverte a biztosítékot egyes körökben, hogy aláírásgyűjtés indult a kereszt elhelyezésének megakadályozására.

Az a kereszt zavarja egyesek lelki világát, amely megtalálható a Szent Koronán és így a magyar címerben is, s amely Európa közel kétezer éves vallási örökségét jelképezi.
Magyarország és a magyar emberek az elmúlt 14 évben valamennyi választáson világossá tették, hogy nem kérnek a baloldalból és az őket pénzelő Sorosból. A magyarság a keresztény kultúrában gyökerező, erős, szuverén nemzetállamok Európájában hisz, az ország egyik legősibb jelképének használatával is ezen elkötelezettségét hangsúlyozza.

Álságosnak tartjuk, és szimplán kettős mércének nevezzük, amikor a baloldali sajtó a keresztállítás ellen fellép, a keresztények sértegetése, hitünk megcsúfolása esetén viszont jóval megértőbb. Az a kereszt nem csak 1000 éves múltunkat, de a magyarság jövőbe vetett hitét is jelképezi majd! Jó helyen lesz ott, hiszen mindez Magyarország történelméből, kultúrájából és lelkületéből fakad.

Dr. Simicskó István
frakcióvezető