Szalai Piroska posztja

A Magyar Nemzetben elemeztem a legfrissebb munkaerőpiaci folyamatokat, "Ha lesz is nehézség, az csak átmeneti lesz a munkanélküliségben"
A 20–64 éves korcsoport harmadik negyedéves foglalkoztatási rátája 80,5%, s ez a negyedik negyedév első két hónapjában sem csökkent. Ezzel az adatunkkal jóval az átlag felett, az unió országai között a 7. helyen állunk Svédországot, Hollandiát, Csehországot, Észtországot, Németországot és Máltát követve. Az unió átlaga ebben a negyedévben érte el először a 75 százalékos értéket.
A magyar munkaerőpiac stabil. A háború és a szankciók által gerjesztett infláció növekedése sem okozott még kimutatható negatív hatást. A belső strukturális átalakulások 2020 óta felgyorsultak, és jelenleg is zajlanak, de az egyes területeken érzékelhető létszámcsökkentést kompenzálják más területek
A negatív várakozások, félelmek a társadalomban már érzékelhetően megjelentek. Ezt nem csupán abból érzékelhetjük, hogy megnőtt a számuk és nagyobb az olvasottságuk a munkaerőpiaci híreknek, hanem jól látszik például, hogy a Google Trends „munkanélküliségi segély” keresésre vonatkozó indikátora is folyamatos növekedést jelez. Ennek ellenére a munkáltatók részéről általános a vélekedés, hogy meg kívánják tartani a tapasztalt, jó kompetenciákkal rendelkező munkaerőt, hisz a pótlásuk nagyon költséges lenne.
Fontos látni azt is, hogy mind az Eurostat, mind a jegybank Inflációs jelentése azt mutatja, hogy az árak növekedése nálunk tavaly a vállalati profitok jelentős emelkedéséhez is hozzájárult, azaz a bevételeik emelkedése a költségeik növekedésénél nagyobb arányú volt. Ezért nemzetgazdasági szinten a legtöbb munkáltató nincs olyan rossz anyagi helyzetben, hogy ne tudna átmeneti megoldásokat találni a munkavállalók megtartására. Kijelenthető, hogy az előttünk álló nehezebb hónapokra most is stabil, jó lábakon álló gazdasággal fordulunk rá