Főapát úr meghívására - és másokkal ellentétben nem meghívást színlelve - tegnap Pannonhalmán az Arcus Temporum művészeti fesztivál nyitókoncertjén vettünk részt. A fesztivál egy kiváló alkalom arra, hogy találkozzunk sok hasonlóan gondolkodó és a magyarságért, illetve a magyar kultúráért tenni akaró emberrel.

Tegnap az egyik új felfedezésem volt a barokk ebédlő egyik képe, amely a folyón átkelő szarvasokat ábrázolja: sorban egymásba kapaszkodva és ezzel a terhüket szétosztva szelik át biztonságban a vad folyót. A kép felirata: “Tutum iter unanimis”, vagyis “az egyetértők útja biztonságos”.

Én büszke vagyok rá, hogy egy olyan közösség része vagyok, akiket nem összesodort a szél, hanem a miénk az “egyetértők” közössége: akik szeretik és megvédik a hazájukat és családjukat, akik értéket teremtenek, akik hisznek az elvégzett munka és a közösség erejében. Ez adja az erőnket, ez a “biztonságos” út.

A barokk ebédlő képe is megerősített abban, hogy az “egyetértők” közösségének erejét nem tudja pótolni semmilyen üres ígérgetés, heccelés és pózolás, illetve egy magamutogató és álságos megjelenés sem a Főapátságban.