Tudhatott Netanjahu előre a Hamasz terrortámadásáról?

Már korábban is ismert volt, hogy Netanjahu izraeli miniszterelnök állítólag figyelmen kívül hagyta a 2023. október 7-i Hamasz-támadással kapcsolatos figyelmeztetéseket. Most egy bombasztikus hír új dimenziót adott a vádnak – közvetlenül a választások előtt.

„Netanjahu néhány nappal október 7. előtt egyértelmű figyelmeztetést kapott és nem tájékoztatta Izrael biztonsági vezetőit”: Ezt a szalagcímet tette közzé a baloldali Haaretz napilap kedden kora reggel cikéhez. Azóta Izraelben zajlik a vita. Az írás megdöbbentő információkat tartalmaz: 2023 szeptemberének végén Mohammed bin Zayed, az Egyesült Arab Emírségek elnöke állítólag 45 percig telefonon beszélt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel. A beszélgetés során állítólag határozott figyelmeztetést adott ki a Hamász közelgő nagyobb támadására – mindössze másfél héttel 2023. október 7. előtt. Ezen a napon támadta meg a Hamász Izraelt, közel 1200 embert megölve és körülbelül 250-et túszul ejtve.

A jelentés szerint Netanjahu és bin Zayed között többször is sor került tárgyalásokra. Ezek a beszélgetések állítólag egy speciális telefonon keresztül zajlottak, amelyet az emirátusi nagykövetség képviselője kifejezetten erre a célra hozott Netanjahu irodájába. Így írta le az esetet Shlomi Eldar, a két szerző egyike, a Kan közszolgálati műsorszolgáltatónak. Eldar szerint bin Zayed többször is arra kérte Netanjahut, hogy vegye komolyan a figyelmeztetést. Netanjahu azonban viszonylag nyugodtan reagált, mivel úgy vélte, hogy a veszély inkább a megszállt Ciszjordániából, mint a Gázai övezetből származik. Eldar a Kan Rádióban azt is megjegyezte, hogy furcsa, hogy Netanjahu magában tartotta a figyelmeztetést. „Nem hívott össze semmilyen különleges megbeszélést, nem tájékoztatta a biztonsági vezetőket a telefonhívás után – és az eredmény az volt, amit október 7-én láttunk.”

Valóban megtörtént ez a telefonhívás? Ha igen, miért hallgatott Netanjahu? És: Megelőzhető lett volna a Hamász támadását – és így a későbbi pusztító háborút Gázában? Ezek azok a kérdések, amelyeket most intenzívebben vitatnak meg Izraelben. És ezek akár Netanjahu jövőjét is meghatározhatják. Október végén új parlamentet választanak Izraelben. Maga a miniszterelnök még nem kommentálta a jelentést – de hivatala azonnal cáfolta. Topaz Luk, egyik legközelebbi tanácsadója, a rádióban megpróbálta kampányfogásként elhessegetni a leleplező cikket: „Nem volt ilyen beszélgetés, nem adtak ki ilyen figyelmeztetést.” Hozzátette, hogy a választások előtti időszakban sok hamis hírrel lehet találkozni. „Ez egy újabb égbekiáltó kísérlet az igazság elfedésére.” Az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztériuma azóta sajtóközleményt adott ki, amelyben sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta a Haaretz jelentését. „Az Egyesült Arab Emírségek és Izrael kormányzati szervei nyílt és közvetlen kommunikációs csatornákat tartottak fenn kapcsolataik kezdete óta, több mint öt évvel ezelőtt” – áll a közleményben. „Szükség esetén minden releváns hírszerzési információt kicseréltek az illetékes hatóságok között, és kicserélik a továbbiakban is.”

A publikáció időzítése valóban kérdéseket vet fel. Vajon a szerzők szándékosan akarták befolyásolni a választási eredményeket? Eldar vehemensen tagadja ezt a vádat. A kutatás, mondja, egy hosszabb könyvprojekt része, amely csak most fejeződött be. „Folyamatosan féltem, hogy a történet kiszivárog” – magyarázza az újságíró. „Az elmúlt másfél évben kutattam, és szerencsére három forrást találtam. Állításaimat dokumentumokkal és kereszthivatkozásokkal támasztottam alá – és ez egyszerűen időbe telt.” Az ellenzék számára a jelentés pont a megfelelő pillanatban érkezett. Az egység ritka jeleként a négy fő párt vezetői közös nyilatkozatot adtak ki: „Az izraeli közvéleménynek joga van tudni, mi történt október 7-én” – áll a közleményben. És: „Ha megválasztják őket, azonnal létrehoznak egy állami vizsgálóbizottságot.” Mivel az október 7-i mészárlás után közel három évvel még mindig nem hoztak létre ilyen grémiumot.