AMIKOR A „NER-CÉGEK” KELLENEK PAKS MEGMENTÉSÉHEZ, HIRTELEN MÁR NEM IS OLYAN BÜDÖS A PÉNZÜK

Van valami egészen bájos abban, amikor a politikai kommunikáció találkozik a fizikai valósággal. A Facebookon lehet oligarcházni, NER-ezni és hosszasan magyarázni, ki kinek a barátja. A Dunát azonban ez szemmel láthatóan nem érdekli.

A paksi helyzet kezeléséhez kő, gép, hajó, szakember és működő vállalati kapacitás kell.

És láss csodát, éppen azok a magyar nagyvállalatok jelentkeznek, amelyekből néhány hónappal ezelőtt még a politikai probléma egyik főszereplőjét sikerült faragni.

A Market Építő Zrt. 10 ezer tonna követ ajánlott fel a Paksi Atomerőmű hűtővízellátását segítő dunai fenékküszöb megépítéséhez, ráadásul a szállítást is saját kapacitással vállalná.

A Mészáros Csoport érdekeltségébe tartozó D.C. THERM pedig közlése szerint még a nyilvános felhívás előtt bekapcsolódott a munkába. A cég a hidegvizes csatornánál algamentesítést végez, közreműködik az uszadékfafogó működtetésében, és hajókkal, illetve szakemberekkel segíti az Országos Vízügyi Főigazgatóság munkáját.

Ugyanez a cégcsoport a vízellátási problémák miatt korábban 450 ezer liter ásványvizet ajánlott fel.

Mindezzel természetesen nem kell szentté avatni sem Mészáros Lőrincet, sem bármelyik magyar nagyvállalkozót. Egy cég teljesítményét, állami szerződéseit és tulajdonosi kapcsolatait továbbra is lehet vizsgálni és kritizálni.

Csakhogy most nagyon szépen látszik valami, amit kampánybeszédekben hajlamosak elfelejteni.

Egy ország stratégiai infrastruktúráját nem Facebook-posztok működtetik. Ha baj van, olyan vállalatokra van szükség, amelyeknek van tízezer tonna kövük, teherautójuk, hajójuk, mérnökük, gépük és emberük ahhoz, hogy ne jövő kedden kezdjenek azon gondolkodni, honnan lehetne ezeket beszerezni.

És ettől válik különösen pikánssá a történet.

A kormány most éppen azoknak a magyar nagyvállalati kapacitásoknak veszi hasznát, amelyek körül korábban olyan politikai kommunikáció épült, mintha puszta létezésük volna a probléma.

A Duna pedig közben csendesen bemutatta a különbséget a kampány és a kormányzás között.

Ön szerint egy stratégiai jelentőségű magyar nagyvállalatot a tulajdonosa politikai kapcsolatai alapján kell megítélni, vagy az alapján, hogy válsághelyzetben mit képes ténylegesen letenni az asztalra?

#Paks #energiabiztonság #MészárosCsoport #Tiszakormány