Itt vannak a Magyar Péter vezette kormány legnagyobb megszorításai!

1. A védett üzemanyagár kivezetése

A választás utáni első, közvetlenül a lakosságot érintő jelentős intézkedések egyike a védett üzemanyagár megszüntetésének bejelentése volt. Magyar Péter június 17-én közölte, hogy a kormány kivezeti a magyar rendszámú járművek számára biztosított védett üzemanyagárat. A korábbi szabályozás szerint a 95-ös benzin literenként legfeljebb 595, a gázolaj pedig 615 forintba kerülhetett. A Mandiner ezt már „első megszorításként” értékelte, miközben a kormány azzal érvelt, hogy a védett ár fenntartása havi mintegy 50 milliárd forintjába került az államnak. Ez azért fontos, mert a kormány első hónapjaiban nem klasszikus, egyetlen adóemelés formájában jelent meg a tehernövelés, hanem egy korábban biztosított árszabályozás kivezetésével.

2. A Kamatstop kivezetése

2026. szeptember 30-ával megszűnik a jelzáloghitelek kamatstopja. A döntés összesen 216 ezer, vagyis minden negyedik lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitel-szerződés törlesztőrészletét fogja érinteni, esetükben 2022 óta nem hagyta érvényesülni a piaci kamatváltozásokat az intézkedés.

3. Új adópolitika: kevesebb adónem, ugyanakkor nagyobb terhek bizonyos szereplőknek

A legfontosabb fordulat július 17-én következett. Magyar Péter átfogó adóreformot jelentett be. A Világgazdaság beszámolója szerint a Tisza-kormány öt kisebb adónemet szüntetne meg, ugyanakkor szigorítaná a nagyvállalatok, a bizalmi vagyonkezelő alapítványok és a környezetszennyező vállalatok adóztatását. A kormány szerint mindez egy egyszerűbb és igazságosabb adórendszer kialakítását szolgálja. Ez tehát önmagában nem egyszerűen „adóemelési csomag”: vannak benne adócsökkentő, illetve adónemeket megszüntető elemek is. A lényeg azonban az, hogy az állam összességében továbbra is nagyobb bevételt kíván elérni bizonyos gazdasági szereplőktől. A Magyar Nemzet is erre hívta fel a figyelmet: címe szerint a kormány ugyan megszüntet bizonyos adónemeket, de több adót szeretne beszedni.

4. A nagyvállalatok és a „szennyezők” megadóztatása

A júliusi adóreform egyik legfontosabb eleme a nagyvállalatok adókedvezményeinek szűkítése és a környezetszennyező cégek terheinek növelése. A Világgazdaság szerint a kormány a globális nagyvállalatok adókedvezményeit szűkítené, miközben új környezetvédelmi terheket vezetne be a nagy szennyezőkre.
Ennek közvetlen költségvetési hatása mellett közgazdasági kérdés az is, hogy a magasabb vállalati adóterheket a cégek mennyiben hárítják tovább. A Magyar Nemzet már májusban arról írt, hogy a Tisza környezetében felmerült a társasági adó emelése, ami a lap szerint visszafoghatja a béremeléseket és beruházásokat, illetve szélsőséges esetben munkahelyek megszűnéséhez is vezethet.
Fontos azonban: ez utóbbi nem azonos egy már elfogadott általános társaságiadó-emeléssel. A források alapján ezt inkább a kormány előtt álló finanszírozási lehetőségként, illetve a Tisza környezetében megjelent javaslatként kell kezelni.

5. A vagyonadó kérdése: a korábbi tervből kormányzati irány

A választás előtti időszakban a Tiszához kötött kiszivárgott gazdasági dokumentumokban komoly vagyon- és tőkejövedelem-adóztatási elképzelések szerepeltek. A Magyar Nemzet korábbi összefoglalói szerint ezek között szerepelt volna például az 500 millió forint feletti vagyon megadóztatása, illetve különböző tőkejövedelmek progresszív adóztatása. A választás után ez a kérdés már nem pusztán ellenzéki programként jelent meg. A Világgazdaság május 12-i beszámolója szerint Kármán András pénzügyminiszter azt jelezte, hogy a Tisza-kormány hosszabb távon gyökeresen átalakítaná az adórendszert, és a változások elsősorban a magas jövedelműeket és a vagyonos rétegeket érintenék.
Ez azért lényeges, mert a vagyonadó korábban a Tiszához kapcsolt kiszivárgott program egyik legvitatottabb eleme volt. A kormányzati kommunikáció alapján azonban a konkrét, végleges konstrukció nem azonosítható teljes bizonyossággal a korábbi dokumentumban szereplő változattal.

6. A korábbi Tisza-adóterv árnyéka: progresszív SZJA

A korábbi tervezetben a 15 százalékos egységes személyi jövedelemadó helyett progresszív rendszer szerepelt: a dokumentumról szóló korábbi beszámolók szerint 22, illetve 33 százalékos kulcsok is megjelentek. A Magyar Nemzet egy korábbi számítása szerint egy átlagkeresetű, kétkeresős család esetében ez több tízezer forintos havi nettó jövedelemcsökkenést okozhatott volna. A választás után azonban a helyzet árnyaltabb lett. A Mandiner április 24-én arról írt, hogy a Tisza által bejelentett adórendszeri átalakítás az alacsonyabb keresetűek számára SZJA-mérséklést jelentene, miközben a magasabb jövedelmekre vonatkozó terveket illetően még nem volt teljesen világos a végleges rendszer. Vagyis a korábbi, kiszivárgott 22–33 százalékos SZJA-rendszert nem lehet egyszerűen kész tényként a Tisza-kormány jelenlegi adórendszereként bemutatni. Az viszont tény, hogy a kormány egy új, differenciáltabb adópolitika irányába indult el.

7. Az Otthon Start Program felszámolása

Az év végéig felfüggeszti a kormány az Otthon start programhoz kapcsolódó kiemelt beruházások státusát, miközben több korábban kiemelt fejlesztés esetében végleg vissza is vonják ezt a minősítést. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szerint valamennyi érintett projektet tételesen átvilágítják, és csak ezt követően születhet döntés a további sorsukról.

Szalai Piroska, a Fidesz képviselője korábban arra figyelmeztetett, hogy amennyiben a június 3-án az Európai Bizottság által kiadott legfrissebb országajánlást teljesíteni fogja a kormány, az egy armageddon lesz a lakosságnak és a vállalkozóknak is. Azoknak is, akik alacsony jövedelműek, de azoknak is, akik jobb módúak.
Abban szó volt az otthonteremtési támogatások megszüntetéséről is. Jelezte: ezt láttuk már 2002-ben is, amikor az Orbán kormány támogatott hitelét megszüntette Medgyessy Péter, s jött helyette a devizahitel, amiből aztán alig tudtuk kimenekíteni a honfitársainkat.
– Akkor is beszéltek bérlakásprogramokról, de semmi nem lett belőlük. A bérlakásprogramok azoknak jók, akik a bérlakások tulajdonosai, s ezek sokszor külföldi befektetők. Akinek albérletben kell leélni az életét, vagy az életéből hosszú éveket, azok igazán kiszolgáltatottak maradnak, s ők valóban nagyobb eséllyel kerülnek a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élők közé. Ez megint elvezethet a Magyar Péter által emlegetett 3 millió szegényhez hazánkban – tette hozzá.

8. Megszorítás a kkv-knak!

Június 18-án azonnali hatállyal megszünteti a kormány a Széchenyi Kártya Program likviditási célú hiteleinél alkalmazott fix 3 százalékos kamatot. A döntést a támogatási rendszer fenntarthatóságával indokolják, miközben a vállalkozások számára továbbra is biztosítanák a kedvezményes finanszírozás lehetőségét. A változás elsősorban a működési és forgóeszköz-finanszírozást igénybe vevő kis- és középvállalkozásokat érinti – írta a portfolio.hu a Gazdasági és Energetikai Minisztérium közleményére hivatkozva. A változás elsősorban azokat a mikro-, kis- és középvállalkozásokat érinti, amelyek működésük finanszírozására vagy forgóeszköz-beszerzéseikhez vették volna igénybe a kedvezményes hitelt.