Novák Katalin elnöki kegyelmet adott Bud@házy Györgyéknek!
(Olvassunk a sorok között!)
https://www.facebook.com/114208316602409/posts/898975818125651/
106 évvel ezelőtt ezen a napon koronázták meg az utolsó magyar királyt.
IV. Károly kiválóan beszélt magyarul, már 14 évesen körutazása alkalmával többször megfordult a budai Várban. Kiskorától mélyen vallásos és jólelkű volt. Különösen kedvelte Petőfi Sándort, kívülről tudta a Nemzeti dalt.
1916. december 30-án indult utolsó koronázási útjára a Szent István-teremből a Mátyás-templomba a Szent Korona és a koronázási jelvények. Előző nap bíborpárnákon helyezték el a Budavári Palota legszebb történelmi termében a koronaékszereket, amelyeket az 1751-ben alapított Magyar Királyi Koronaőrség tagjai óvtak.
A jeles napon a budavári Nagyboldogasszony-templom (Mátyás-templom) összes oszlopát bíborszínű bársonyba öltöztették. A Dísz téren három fehér oszlopot állítottak fel, amelyek csúcsain a koronát tartó angyalok voltak. A koronázási ünnepség fő világi helyszínén, a Szent György téren tribünöket ácsoltak az érdeklődő tömegnek. A Királyi Palota főbejárata előtt emelték a koronázási dombot, amelynek földjét a vármegyék az egész Magyar Királyság területéről küldték kifejezetten erre az alkalomra.
Az utolsó magyar király fejére Csernoch János esztergomi érsek és Tisza István miniszterelnök együttesen helyezte a Szent Koronát a Nagyboldogasszony-templomban. Az új király a magyarok iránti nagyrabecsülésének jeléül a koronázások történetében egyedülálló módon a magyar himnuszt énekelte, nem pedig a császárit. IV. Károly a legtöbb időt egyhuzamban a koronázása előtt töltötte a Budavári Palotában, akkor is mindössze öt napot.
A Magyar Királyi Koronaőrök Egyesülete 2022 januárjában, alapításuk 30. évfordulójának alkalmából meglátogatta a Nemzeti Hauszmann Program keretében újjáépített Szent István-termet. A civil szervezet a koronaőrzés történelmi hagyományainak ápolását tűzte ki céljául.