Míg az EU-ban átlagosan 31 százalékkal nőtt az áram és 51 százalékkal a gáz ára az elmúlt évben, addig a magyarok ugyanannyit fizetnek, mint korábban. A rezsicsökkentés kiállta az idők és az energiaválság próbáját.

A 2002 és 2010 közötti kormányzat engedte az áram árának megduplázódását és a földgáz árának megháromszorozódását, a jelenlegi kormány azonban kiszámítható és alacsony energiaár-környezetet teremtett a lakosságnak.

Ennek köszönhető, hogy hazánkban átlagosan 25 százalékkal csökkent a rezsi ára, és még ma, csaknem tíz évvel később is ugyanannyit fizetnek a magyarok az áramért és a gázért, mint korábban. A kormány rezsicsökkentés-politikája tehát kiállta az idők és az energiaválság próbáját.

A rezsicsökkentés sikerét a Household Energy Price Index adatai is igazolják, amelyek az európai fővárosokban fizetett lakossági villamosenergia- és gázárakat tartják számon.

A statisztikák szerint az energiaválság az uniós tagállamok többségét jelentős mértékben érintette, így az EU állampolgárai ma hazájuk fővárosában átlagosan 31 százalékkal kénytelenek többet fizetni a villamos energiáért és 52 százalékkal többet a gázért, mint egy évvel korábban.

A villamos energia ára a holland és román fővárosban emelkedett leginkább, ahol 1 év alatt több mint duplájára nőtt. A lakossági gázárakban hasonló a változás, de a növekedés mértéke még drasztikusabb. Romániában háromszoros, míg Görögország, Belgium, Dánia és Luxemburg esetében több mint kétszeres az áremelkedés.

Mindeközben hazánkban a rezsicsökkentésnek köszönhetően a villamos energia és a gáz ára is változatlan maradt. Sőt mi több, az EU-tagállamokat tekintve a magyar állampolgárok fizetik a legkevesebbet az energiafogyasztásért: a villanyért kevesebb mint felét, a gázért pedig kevesebb mint harmadát az uniós átlagnak. Eközben egy dán állampolgár villanyszámlája négyszer, egy svéd gázszámlája több mint hétszer akkora, mint egy magyaré.

A kormány rezsicsökkentési intézkedéseit számos kritika érte a bevezetésüket követően, a magyar baloldal pedig még ma is támadja a hatósági ármeghatározás intézményét.

A lakosság válság idején is fenntartott energiabiztonsága azonban a rezsicsökkentés-politikájának eredményességét igazolja.

Nem voltunk sokat itthon, éjjel jöttünk, most pedig indulás Brest-be, Franciaországba Az európai uniós külügyminiszterek kétnapos ülése vár ránk

Már több mint 27 ezer család igényelte a 2019-ben bevezetett falusi CSOK-ot. A családonként akár több millió forintos támogatás új lendületet adott a magyar falvak fejlődésének. A falusi CSOK továbbra…

Megerősítjük azokat, akiket a válság leginkább sújtott.

👉 13. havi nyugdíj
👉 Családi adóvisszatérítés
👉 Munkát terhelő adók csökkentése
👉 Adómentesség 25 év alatt

Nekünk mindig Magyarország az első!

Ma, a vallásszabadság napján emlékezünk meg a hitük, vallásuk miatt üldözöttekről.
Mi, a munkánk során mindennap felhívjuk a figyelmet: a legüldözöttebb vallás a világon a kereszténység.
3️⃣4️⃣0️⃣…

Mindig úton.

Most irány Szentendre, aztán Pilisvörösvár, majd Budapest, este újra Szentendre.

Sok fontos találkozó és megbeszélés lesz ma is annak érdekében, hogy még jobb legyen a Pilis-Dunakanyarban…

️ Januárban ismét időpontfoglalás nélkül lehet felvenni a koronavírus elleni első, második vagy harmadik, megerősítő oltást a háziorvosoknál és a kórházi oltópontokon.

Újra a magyar határt védő rendőrökre támadtak a migránsok és kövekkel rongáltak meg egy rendőrautót Kunbajánál. Magyarország továbbra is megvédi a határait az illegális bevándorlóktól.

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média