Az itthon egy évvel ezelőtt megjelent „A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye” című könyvet múlt héten az Egyesült Államokban is bemutattuk.

A könyv angol nyelvű változata azzal a nem titkolt szándékkal (is) készült, hogy lehetőséget nyújtson a külföldiek számára ahhoz, hogy megértsenek minket.

Az alábbi, a The American Conservative hasábjain megjelent cikk pedig arról tanúskodik, hogy Magyarországot és a magyar stratégiai gondolkodást egyre nagyobb érdeklődés övezi. Ugyanis a cikk szerint az amerikai konzervatívoknak érdemes tanulniuk a magyar modell sikereiből. Ez azért nagy szó, mert a történelem során nem fordult elő túl gyakran, hogy a Nyugat figyeljen miránk, s ne pedig fordítva.

Amiért az angolszász jobboldal számára mi követendő példa lehetünk, az a pragmatikus stratégiaalkotás. Ez számunkra és Közép-Európa számára fontos történelmi tapasztalat, hiszen a különböző birodalmi törekvésekkel szemben mindig fel kellett tudnunk ismerni a szűk mozgástérben rejlő lehetőségeket. Ehhez pedig képesnek kellett és kell ma is lennünk az eszközök rugalmas használatára. Másként szólva, egy adott eszköz csak addig hasznos, amíg segít a stratégiai cél megvalósításában. Ez a cél pedig nem más, mint a társdalom jólétének előmozdítása és a biztonságának garantálása.

Az látszik, hogy földrajzi és történelmi különbségek ellenére a nyugati világ jobboldali „tényezői” is felismerték a közép-európai stratégiai szemlélet sikerességét. Ez jól mutatja azt, hogy az európai jobboldali reneszánsz már nemcsak az öreg kontinensen, de a tengerentúlon is kibontakozóban van, s ebben a folyamatban Magyarország vezető szerepet vállal!