️A baloldal kormányzása idején is borzasztó rosszul látott a pályán.

Egyrészt abból a hibás stratégiai meglátásból indult ki, hogy a NATO-tagságunk önmagában szavatolja az ország biztonságát. A szervezet ráadásul sokféle érdeket szolgál, így biztosan évtizedekig működni fog, ezért mi valós katonai képességek nélkül is ellavírozhatunk, élvezve a NATO védőernyőjét, és elég csupán a külföldi missziókban részt vennünk.

Másrészt rosszul mérték fel a geopolitikát is. Úgy vélték, hogy Európában a délszláv háború után nem törhet ki újabb fegyveres konfliktus, a tőlünk messze lévő háborús gócpontok pedig semmilyen hatást nem gyakorolnak Magyarországra. Aztán kitört a háború Grúzia és Oroszország között, következett a Krím, majd a migrációs válság, ami alapjaiban fenyegette az ország biztonságát.

👉A migrációs válság nagyon élesen rávilágított arra, hogy a baloldal biztonsági koncepciója mentén nem lehet az országot megvédeni. Hiszen a NATO az ilyen jellegű fenyegetések ellen nem tud – és jelenleg még nem is akar – védelmet nyújtani. Persze a visegrádi országoktól érkezett valamennyi segítség, de az egyértelművé vált, hogy nagyon könnyen felbukkanhat olyan fenyegetés, amivel szemben csak magunkra számíthatunk.

Ezért új alapokra helyeztük a magyar védelempolitikát és a haderő fejlesztését:

1️⃣A Nemzeti Katonai Stratégia rögzíti, hogy ugyan Magyarországnak nincsenek ellenségei, de igenis számolnia kell regionális fegyveres összecsapásokkal, valamint azzal, hogy a tőlünk távol eső konfliktusok hatását minden eddiginél gyorsabban és közvetlenebbül érezzük.

2️⃣A stratégia azt is célul tűzi ki, hogy visszaállítsa a katonák társadalmi státuszát. Nem véletlenül az ő fizetésüket rendeztük először. 2015 és 2019 között átlagosan 50 százalékkal emeltük meg az összeget, amelyet 4 százalékos, majd újabb, immár 10 százalékos emelés követett. Idén már a nemzeti össztermék több mint 1,4 százalékát szánjuk a Honvédségre, amelyet jövőre nagyjából 1,7 százalékra növelünk. Ezzel Magyarország várhatóan olyan nagy nyugat-európai NATO-tagországokat utasít majd maga mögé, mint Németország, Olaszország vagy Spanyolország, és jó eséllyel még a törököket is meg fogjuk előzni.

3️⃣A NATO azt várja tőlünk, hogy a honvédelmi költségvetés 20 százalékát fordítsuk haditechnika beszerzésére, mi a Zrínyi haderő fejlesztési programban a 30 százalékát költjük erre a célra. Ráadásul nem egyszerűen haditechnikát, hanem a legmodernebb haditechnikát vásároljuk meg. A Leopard harckocsi, a Lynx vagy a Gidrán harcjárművek vagy a Vaskupola radarrendszere mind a gyártó legfrissebb technológiái.

4️⃣Alapelvnek vesszük, hogy a haditechnika megvételéből nem csupán a gyártó ország gazdaságának, hanem a magyarnak is profitálnia kell. Ezért a vezető európai hadiipari cégekkel közös vállalatokat hoztunk létre. A 218 darab Lynxből 172 darabot például már Magyarországon gyártunk majd le.

5️⃣De nemcsak összeszereljük a haditechnikát vagy alkatrészeket adunk hozzá, hanem a fejlesztésben is részt veszünk. Ez jelenti az újjáépülő magyar hadiipar alapját. Ám nem állunk meg itt, ugyanis azt látjuk, hogy a versenyképes gazdaságok felhajtóereje a hadiiparból származik. Jól mutatja ezt, hogy Amerikában a K+F ráfordítások felét, Nyugat-Európában a 30 százalékát a hadiipar adja. Ezért hat darab, alapvetően a vidéki tudás- és technológiai kapacitásokra épülő védelmi ipari klasztert hozunk létre, amelyek alapoznak a szerkezetváltásban részt vevő alapítványi fenntartású egyetemekre is.