India az átalakuló világrend egyik feltörekvő nagyhatalma, amely egyre inkább meghatározó politikai, gazdasági és kulturális tényező a XXI. századi poltikában.

Hasonlóan gondolkodunk és hasonló értékeket vallunk. Hasonló a Modi - mondhatnánk. India és Magyarország számára is kiemelten fontos a nemzeti és vallási hagyományok megőrzése és ápolása; elkötelezettek vagyunk a nemzetek szuverenitása mellett, azaz hogy minden ország a saját történelme, kultúrája és érdekei mentén formálhassa bel- és külpolitikáját; továbbá mindkét ország a béke pártján áll, a háborút elfogadhatatlannak tartjuk, és mielőbbi fegyverszünetet, valamint a béketárgyalások megkezdését sürgetjük az orosz-ukrán háborúban.

Hamarosan találkozom Szubrahmanjam Dzsajsankár indiai külügyminiszterrel, aki régóta jól ismeri hazánkat, hiszen 1990-1993 között Budapesten szolgált diplomataként. Külügyminiszter úr az indiai külpolitika újragondolását tárgyaló könyvének magyar kiadása, “India útja – stratégiák egy bizonytalan világban” címmel pedig a közelmúltban jelent meg az MCC Press gondozásában.

A bilaterális kapcsolatok és az indiai külpolitika megvitatásán túl Magyarország konnektivitás stratégiája is fókuszba kerül: India legjelentősebb think tank-je, az Observer Research Foundation meghívására Újdelhiben mutathatom be a Huszárvágás angol kiadását.

A további találkozók és interjúk mellett magashegyi kitérőt teszünk Kőrösi Csoma Sándor egykori lakhelyénél is, a zanglai palotában, ahol a világhírű nyelvtudós, orientalista és a tibetológia tudományág megalapítója pontosan 200 évvel ezelőtt kutatta a magyarok eredetét és őshazáját, valamint megalkotta főművét, az első tibeti-angol szótárat. A Himalája hegység 4 000 méter tengerszint feletti magasságában a palota Csoma szobájaként elhíresült épületrész – amelyben egykor a tudós is élt és dolgozott – állapota a zord himalájai időjárás következtében jelentősen leromlott. Az elmúlt időszakban egy lelkes csapat, a Csoma Szobája Alapítvány által állagmegóvási és rekonstrukciós munkálatokra került sor, valamint eredeti állapotában lett helyreállítva a magyar kulturális örökség egyik legjelentősebb helyszíne, Csoma szobájának berendezése is, ahol ez a híres erdélyi magyar ember nemzetközi elismertséget kivívó dolgot alkotott. A 200. évforduló méltó alkalomnak bizonyul egy egyedi bronz dombormű felavatására, amely az elkövetkező századokban is őrizheti a magyar tudós emlékét.

Részletek hamarosan…

A mostani tanévkezdéstől korlátozzák a diákok mobilhasználatát az iskolákban, ami szokás szerint vitákat váltott ki, ugyanakkor egy friss közvélemény-kutatás szerint a magyarok 85 százaléka egyetért a…

Iványi mártír vagy adócsaló?

Milyen érdekes világot élünk. Van egy ember, aki ugyan jót cselekszik, de azt a törvények be nem tartásával végzi. Az adócsalása bizonyított, a számlák és a bérek…

Ismét fellobban a láng Párizsban: a ma esti megnyitóval elkezdődik a XVII. Paralimpiai Játékok, amelyen 13 sportágban, összesen 68 számban, 39 magyar versenyzőért szoríthatunk az előttünk álló másfél…

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média