Oeconomus posztja - posztok.hu

EU csúcs Kijevben - milyen támogatásokkal segítette eddig az Unió Ukrajnát? - OecoGlobus

2023. február 3-án Kijevben folytat egyeztetést az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és az Európai Tanács elnöke, Charles Michel, Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel. A tárgyalás során várhatóan a további pénzügyi és katonai együttműködés részleteit vitatják meg a felek, valamint Ukrajna jövőbeni csatlakozását az integrációhoz. Az eddigi információk szerint a pénteki csúcstalálkozón további 400 millió eurónyi támogatást fog bejelenteni a két uniós vezető Ukrajna számára, amelyből 100 millió euró humanitárius segély és 300 millió euró a további kétoldalú együttműködéseket hivatott elősegíteni. A találkozó kapcsán összefoglaltuk, hogy az eddigi évek során milyen támogatásokat kapott Ukrajna az előcsatlakozási alapokból, korábbi írásunkban pedig megtalálható, hogy a háború 2014-es kirobbanása, valamint a 2022-es események hatására milyen plusz támogatásokat folyósított Brüsszel, valamint a különböző tagállamok és nemzetközi szervezetek az ország részére.

Az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőzően az egyes tagállamok számára különböző támogatási formák vehetőek igénybe, amely révén a felzárkózás, a pénzügyi stabilitás és a különböző szakpolitikai háttér kialakítható. Ukrajna esetében ez úgyszintén megvalósul, mindaddig, amíg az ország teljes jogú tagja nem lesz az EU-nak és a szükséges reformok végbe nem mennek.

2007 óta mind a tagjelölt országok, mind a potenciális tagjelöltek egyetlen eszköz – az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz vagy IPA – révén részesülnek uniós finanszírozásban és támogatásban. Az IPA a következő öt összetevőből áll:

- Átmeneti segítségnyújtás és intézményépítés;
- Határokon átnyúló együttműködés;
- Regionális Fejlesztés;
- Humánerőforrás-fejlesztés;
- Vidékfejlesztés

⚯ 2007 márciusában kezdődtek tárgyalások Ukrajna és az EU között a partnerségi és együttműködési megállapodás helyére lépő „új megerősített megállapodásról”, amelyet 2011 decemberében parafáltak is a felek. Az időközben kialakult ukrán belpolitikai események miatt 2013. november 24-én Ukrajna úgy határozott, hogy felfüggeszti a társulási megállapodás aláírásának előkészítését. Az euromajdani események hatására azonban 2014-ben mégis aláírásra került előbb a társulási egyezmény politikai rendelkezéseire vonatkozó dokumentum, majd a fennmaradó rendelkezések is. A cselekvési terv során a megvalósításhoz szükséges pénzügyi támogatást az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI), majd 2014-től az ezt felváltó Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI) biztosította az országnak. Az Ukrajnának nyújtott kétoldalú ENPI-támogatás programozási eszközei a 2007–2013-as országstratégiai dokumentum, illetve két nemzeti indikatív program (2017–2010 és 2011–2015) voltak. A vissza nem térítendő támogatásokon kívül az Unió makroszintű pénzügyi támogatásban is részesítette Ukrajnát: olyan kölcsönökről van szó, amelyeket több részletben, a makrogazdasági helyzettel és az ágazati reformokkal kapcsolatos egyes feltételek teljesülésekor folyósítanak.

2014. március 5-én a Bizottság indikatív jelleggel 11,2 milliárd eurós csomagot jelentett be a 2014–2020-as időszakra, hogy ezzel támogassa az ukrán gazdasági és pénzügyi helyzet stabilizálását, segítse az átalakítási folyamatot, ösztönözze a politikai és gazdasági reformokat és támogassa az inkluzív fejlesztést. Tekintettel a helyzet sürgősségére, a Bizottság a politikai bejelentés idejére (2014. március 5.) úgy készítette el a csomagot, hogy korábban nem elemezte átfogóan a támogatás kiszámításának módját, sem a más adományozókkal történő együttműködés módjait, és az Uniót fenyegető pénzügyi kockázatokat sem vették kellően figyelembe, illetve nem dokumentálták azokat. Elemzésre és dokumentációra csak később került sor, a jogi aktusokra irányuló bizottsági javaslatok kíséretében.

Önmagában a 2014. márciusi pénzügyi csomag főként (71,5%-ban) az EBB és az EBRD által Ukrajnának nyújtott potenciális kölcsönökből állt. A csomag a 2007–2013 közötti évenkénti 140 millió euróról 2020-ig évenkénti 220 millió euróra emelte a vissza nem térítendő támogatások értékét. A („többet többért” elven alapuló) ernyőprogram alá tartozó támogatásoknak azonban nincsenek garanciái, mivel ezek a demokrácia elmélyítésében és az emberi jogok tiszteletben tartásában elért előrehaladástól függenek. Másrészt az MFA keretében történt folyósítások (3,41 milliárd euróból 2,21 milliárd euró) már túllépik a 2014 márciusában bejelentett csomagban szereplő indikatív összeget.

2017 júliusában az EU bejelentette, hogy társulási megállapodást köt Ukrajnával, amely a megerősítési folyamat utolsó lépése volt. Ezt követően a reformok előrehaladását és a további változtatások előirányzását Tanácsi Ülések keretében tárgyalták a felek.

A 2022-es háborús események hatására újabb intézkedések elfogadására került sor az Európai Unió részéről. E szerint 2023-ban 18 milliárd euró összegben pénzügyi segítséget nyújtanak Ukrajnának, amely hitelekre 10 éves türelmi idő fog vonatkozni. A kamatköltségeket a tagállamok külső címzett bevételekből fogják fedezni. A hitelfevételhez szükséges garanciákat az uniós költségvetés vagy a tagállamok biztosítják. A cél a rövid távú pénzügyi segítségnyújtás, Ukrajna azonnali szükségleteinek finanszírozása, a kritikus infrastruktúra helyreállítása és a háború utáni fenntartható újjáépítés kezdeti támogatása annak érdekében, hogy Ukrajna támogatást kapjon az európai integráció felé vezető úton. A jogalkotási csomag egy részét a Tanács és az Ecofin Tanács 2022. december 6-i ülésén fogadta el.

️ A háború miatti védekezéshez az Európai Unió további támogatások folyosítását biztosította Ukrajnának. A Tanács két támogatási intézkedést fogadott el, amelyeket az Európai Békekeretből fog finanszírozni. Azt követően, hogy 2022-ben három – összesen 1,5 milliárd euróösszegű – támogatási részlet került elfogadásra, ez a negyedik részlet további 500 millió euró-val egészíti ki a Békekeret útján Ukrajna számára már mozgósított forrásokat, amelyek teljes összege így már eléri a 2 milliárd eurót.

Magyarország a háború előtt is számos módon járult hozzá Ukrajna támogatásához, a 2014-től kialakuló orosz-ukrán szembenállás óta pedig folyamatosak a pénzügyi és eszközi adományok keleti szomszédunk részére. A humanitárius segítségnyújtás mellett a megsérült ukrán energetikai létesítmények miatti áramszünetek áthidalásához generátorokat, világítótesteket juttatott a magyar kormány az országba. Ezen kívül kétoldalú megállapodások révén a továbbiakban is kész segíteni Ukrajnát a háború utáni újjáépítésben és a gazdasági felzárkózásban is.