Oeconomus posztja - posztok.hu

ENSZ 2030-as fenntartható keretrendszer - célok és eredmények a félidőben - OecoGlobus

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 2015-ben elfogadta a fenntartható fejlődési célkitűzések menetrendjét, amely a 2030-ig tartó időszak során egy keretstratégiában foglalja össze a szervezet fenntarthatósági orientációját. A 17 cél (Sustainable Development Goals – SDG) további részcélokat is tartalmaz, összesen 169-et, megvalósulásuk nyomon követését pedig egy globális indikátor rendszer támogatja.

✍️ A célok között megtalálható a szegénység és az éhezés felszámolása (1, 2), a minőségi oktatás biztosítása (4), a tiszta ivóvízhez való hozzáférés (6), valamint olyan gazdasággal összefüggő célkitűzések, mint a tisztességes munkakörülmények és a gazdasági növekedés (8), az ipar, innováció és infrastruktúra fejlesztése globálisan (9), a fenntartható városok és közösségek (11), továbbá környezetvédelmi (7,12,13, 14, 15) és intézményi (16) reformok is. Az SDG révén az ENSZ és a tagállamok elsődleges feladatként azoknak az akadályoknak a lebontását, csökkentését tűzték ki, amelyek megnehezítik a fejlődő országok számára a bekapcsolódást a globális gazdaságba, továbbá az olyan társadalmi és környezeti nehézségek megoldását, amelyek meghatározóak évezredünkben.

A fenntartható célok kidolgozása hosszú múltra tekint vissza: először 1992-ben került napirendre a Rio de Janeiro-ban tartott Föld csúcs-találkozón az ötlet, ezt követte 2000-ben a Millenniumi Fejlesztési Cél, amelynek elsődleges célja a mélyszegénység csökkentése volt. 2012-ben ugyancsak Rio de Janeiro-ban az ENSZ Fenntartható Fejlődési Konferenciáján elfogadták a „The Future We Want” záródokumentumot, ezt követően pedig megalakult egy munkacsoport, ami a 17 célt kezdte el kidolgozni. 2015-ben került elfogadásra a 2030-ig tartó menetrend (Agenda 2030), amely idén jut el a félidőbe, vagyis 7 és fél év elteltével már érdemes áttekinteni az eddig elért eredményeket.

A program elindítását követően éves szintén kiadásra kerül egy-egy összefoglaló arról, hogy a meghatározott célokhoz képest hol tart a munka, valamint előirányozza azokat a feladatokat, amelyek a következő időszakokban fognak sorra kerülni. A 2022-es beszámoló kiterjed az elmúlt évek nehezítő körülményeire: elsősorban az új típusú koronavírus-járvány okozta sokkra, valamint arra, hogy a járvány hatására milyen új kihívásokkal kellett szembenéznie mind az ENSZ-nek, mind a részes államok társadalmának. Ilyen akadály többek között, hogy a járvány elleni védekezés miatt számos országban csökkent a nemzeti statisztikai hivatalok pénzügyi támogatásának mértéke, ezáltal csökkentek a felmérésekre irányuló projektek, az adatfeldolgozás és gyűjtés, így pedig az elérhető hiteles és teljes statisztikai adatok mértéke is.

A 2022-es évre vonatkozó beszámoló alapján végigtekinthető, hogy az egyes célok milyen stádiumban vannak jelenleg, az alábbiakban erre vonatkozó összefoglalót készítettünk:

Agenda 2030

1. Cél: A szegénység minden formájának felszámolása
Eredmény: Az orosz-ukrán háború és a járvány eredményeként emelkedett a mélyszegénységben élők száma: míg a járvány előtti évben (2019-ben) 581 millió ember élt ilyen körülmények között, addig 2022-re 657-676 millió közötti számra emelkedett.

2. Cél: Éhezés felszámolása, élelmezésbiztonság és táplálkozás javítása, fenntartható mezőgazdaság előmozdítása
Eredmény: 149,2 millió 5 éven aluli gyermek alultápláltságban szenvedett 2020-ban, minden 10. ember a Földön pedig éhezik. Az ukrán válság miatt ez a szám tovább növekedhet, főként a gabonatermékek ellátásának zavarai során.

3. Cél: Egészséges élet és jó közérzet előmozdítása minden korosztály számára
Eredmény: A járvány következtében csökkent a várható globális élettartam, viszont nőtt a szorongás és depresszió, valamint a tuberkulózisban és maláriában elhunytak száma. A járvány első évében (2020-ban) 22,7 millió gyermek nem kapta meg az alapvető védőoltásokat.

4. Cél: Befogadó és méltányos színvonalú oktatás, valamint az élethosszig tartó tanulás elősegítése
Eredmény: 2020-2021-ben mintegy 147 millió gyermek volt kénytelen kihagyni a személyes oktatások több, mint 50%-át, 24 millió tanuló esetében nagy az esélye, hogy nem folytatják a korábban megkezdett tanulmányokat. Több országban javítják az oktatási körülményeket: növelik a személyes higiéniát és a technikai felszereléseket is.

5. Cél: Nemek közötti egyenlőség
Eredmény: Míg 2015-ben a nemzeti parlamentekben a nők aránya 22,4% volt, addig 2022-re sikerült 26,2%-ra növelni.

6. Cél: Tiszta víz és higiénia elérhetősége mindenki számára
Eredmény: Több, mint 733 millió ember él olyan környezetben, ahol magas és kritkus a vízhiány. A 2030-as célok elérése érdekében négyszeresére kell növelni a fejlődés ütemét.

7. Cél: Hozzáférés biztosítása megfizethető, megbízható, fenntartható és modern energiához
Eredmény: Sikerült csökkenteni az elektromos áram nélkül élők számát: 2010-ben 1,2 milliárd ember élt ilyen körülmények között, 2020-ra ez a szám 733 millióra csökkent. Várhatóan 2030-ra 679 millióra fog visszaesni. Növekedett a teljes megújuló energiafelhasználás is 2010-2019 között 25%-kal.

8. Cél: A fenntartható gazdasági növekedés előmozdítása, tisztességes munkakörülmények biztosítása
Eredmény: A globális munkanélküliség 2019-ben 5,4%, 2020-ban 6,6%, míg 2021-ben 6,2% volt. A gazdasági fellendülést tovább nehezíti az ukrán helyzet: az egy főre jutó globális GDP növekedési üteme 2021-ben 4,4% volt, 2022-ben 2,1%-ra csökkent vissza. A háború meghiúsulása esetén 3% lehetett volna.

9. Cél: Rugalmas infrastruktúra, fenntartható iparosítás, innovációs előremozdulás
Eredmény: A globális gyártás fellendült 2021-re, jellemzően a fejlettebb országokban. A magasabb technológiát alkalmazó iparágak ellenállóbbak voltak, mint az alacsonyabb technológiát alkalmazó ágazatok. Minden harmadik gyári munkát érintett negatívan a járványt követő válság.

10. Cél: Az országokon belüli és országok közötti egyenlőtlenségek csökkentése
Eredmény: Rekord magas lett a globális menekültek száma: 2015-2021 között 44%-kal nőtt a származási országukon kívüli menedéket keresők száma, amit az orosz-ukrán háború szintén nagyban befolyásol.

11. Cél: Biztonságos, ellenálló, fenntartható városok és települések
Eredmény: Bolygonkón 1 milliárd ember él nyomornegyedekben. Az urbanizációval tovább nő a hulladékszállítási és fenntarthatósági kérdés jelentősége: a begyűjtött hulladék mindössze 55%-át kezelik ellenőrzött intézményekben.

12. Cél: Fenntartható fogyasztási és termelési minták biztosítása
Eredmény: A világ élelmiszereinek 13,3%-a elvész a betakarítás után és a még azelőtt, hogy a kiskereskedelmi piacokra kerülne. Fogyasztói szinten az összes élelmiszer 17%-a megy kárba.

13. Cél: Sürgetőbb lépések a klímaváltozás és annak hatásai elleni küzdelemben
Eredmény: A korábbi kötelezettségvállalás ellenére a klímafinanszírozás elmarad a 100 milliárd USD-os összegtől. 2019-ben a fejlett országok 79,6 milliárd USD-árt biztosítottak az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. A jelenlegi tendencia alapján a közepes és nagy mértékű természeti csapások száma 2015-2030 között 40%-kal növekedhet, ha nem teszünk ellene. A becslések szerint 2030-ra 700 millió ember kényszerülhet elhagyni otthonát az aszályok miatt.

14. Cél: Az óceánok és tengerek fenntartható felhasználása és a tengeri erőforrások fenntartható fejlesztése
Eredmény: A fokozódó savasodás veszélyezteti a tengeri élővilágot, korlátozza az óceánok képességét a klímaváltozás mérséklésére. A világ halászainak 90%-a kisüzemi halászatokban dolgozik, akiknek támogatásra van szükségük az óceán helyzete miatt. 2021-ben több, mint 17 millió tonna műanyag szemét került az óceánokba, ez az összeg pedig 2040-re akár a háromszorosa is lehet.

15. Cél: Szárazföldi ökoszisztémák védelme, helyreállítása, fenntartható használata, az erdők fenntartható kezelése, elsivatagosodás elleni küzdelem, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása
Eredmény: Évente 10 millió hektár erdő kerül felszámolásra, amelynek 49,6%-át termőterület bővítésre, 38,5%-át pedig állatállomány legeltetésre hasznosítják. Közel 40 ezer fajt a kihalás veszélye fenyeget a következő évtizedben a csökkenő élettér miatt.

16. Cél: Békés és befogadó társadalmak előmozdítása a fenntarthatóság érdekében, az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása, valamint hatékony intézményi keretek minden szinten
Eredmény: 2022-ben rekordmagas volt a kitelepítettek száma: 100 millió ember kellett kényszerből elhagyja otthonát. 2015-2020 között 5,2% sikerült csökkenteni a gyilkosságok számát, ami még így is elmarad a 2030-as célok által megcélzott értéktől. A korrupció továbbra is jelentős: 6 vállalkozásból 1 már adott vesztegetett meg köztisztviselőt.

17. Cél: Erősíteni a végrehajtási eszközöket, újjáéleszteni a globális partnerséget a fenntartható fejlődésért.
Eredmény: A fejlődő országokat veszélyeztetik a növekvő adósságterhek. A járvány során megnőtt az internetet használó egyének száma: míg 2019-ben a világ lakosságának 54%-a használta a világhálót, addig 2021-ben már 63%. Növekedett a külföldi közvetlen tőke-befektetések száma is: 2020-hoz képest 64%-kal több FDI áramlott globálisan. A hazautalások szintén emelkedtek, elérve a 605 milliárd USD-árt, ami a 2020-as évhez képest 8,6%-os növekedést jelent.

A beszámoló információiból látható, hogy mind a járvány, mind a tavaly tavasszal újraaktiválódott orosz-ukrán háború jelentősen befolyásolta a 17 cél alakulását. Nagyban visszavetette a gazdasági lehetőségeket világszerte, valamint még nagyobb akadályokat gördített a korábban már részben megoldott kérdések mellé. A háború miatt menekülők száma, a mélyszegénységben élők, a nélkülözők, valamint a klímaváltozás miatt egyre inkább előtérbe kerülő témák fokozott cselekvést sürgetnek. Az elmúlt több mint hét év során a számos célkitűzésből nem sikerült még olyan választ adni a felmerülő kérdésekre, amely hatékony és hosszú távon is megfelelő lenne. Ehhez elengedhetetlen, hogy az összes ENSZ tagállam egyformán kivegye részét a programból, valamint olyan globális összefogást irányoz elő, amelyben az egyes országok között fokozott párbeszéd alakulhat ki.

Magyarország, mint ENSZ tagállam részese az Agenda 2030 célkitűzéseinek, mindemellett pedig a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia is elősegíti a hazai fenntartható irányzatok megvalósulását. A 2013-ban elfogadott program célja, hogy négy erőforrásra (emberi, társadalmi, természeti, gazdasági) koncentrálva vizsgálja a fenntarthatósági szempontok érvényesülését. Az eddig kiadott jelentések szerint a hazai mutatók kedvezően alakulnak, mindazonáltal fenntarthatósági fordulat szükséges Magyarországon: „A társadalmi-gazdasági fejlődés alapjait nem az erőforrások nagyobb mennyiségű felhasználására, hanem a tudás, az innováció, a hatékonyság, a termelékenység növelésére, fejlesztésére kell alapozni”.