A globális fegyvergyártás fellendülése és az európai v...

A globális fegyvergyártás fellendülése és az európai védelmi kiadások alakulása 2022-ben

Európa-szerte megfigyelhető jelenség, hogy a védelmi kiadások évről évre egyre magasabb arányt képviselnek az egyes országok költségvetéseiben. Oroszország 2022 februárjában megindított ukrajnai inváziója nyomán ráadásul rendkívüli módon megemelkedett a hadiipari termékeket (elsősorban a harckocsikat, lőszereket és rakétavetőket) érintő kereslet is. Mai bejegyzésünkben azt járjuk körbe, miként igyekeznek a gyártók lépést tartani a hosszú ideje példátlan megrendelői igényekkel.

️ Mindenekelőtt érdemes megjegyeznünk, hogy Ukrajna –fegyverekkel és pénzzel történő– támogatása tekintélyes mennyiségű forrásokat emészt fel az Atlanti-óceán mindkét oldalán. A NATO tehát (élén az Amerikai Egyesült Államokkal) komolyan hozzájárul az ukrán hadsereg eredményeihez. A The Wall Street Journal értesülései szerint a Pentagon (az amerikai Védelmi Minisztérium székhelye) egymaga hozzávetőlegesen eddig 17 milliárd dollár értékben bocsátott fegyvereket és egyéb hadiipari szolgáltatásokat Ukrajna rendelkezésére. Az USA már évtizedek óta gyárt ilyen típusú termékeket kimondottan export-célzattal; komoly bevételekhez jut a világszerte értékesített hadászati cikkekből. Azt gondolhatnánk, az orosz-ukrán háború kitörését követően az amerikai fegyvergyártó cégek részvényei az egekbe szöktek. A tapasztalatok ezzel szemben azt mutatják, hogy elmaradt az ugrásszerű növekedés: a virginiai Arlingtonban székelő Raytheon Technologies részvényeinek értéke csupán 12%-kal emelkedett meg a tőzsdén a 2022-es év elejétől számítva. A General Dynamics már valamivel komolyabb, 22%-os gyarapodást produkált.

Mint láthatjuk, figyelemre méltó növekedés elsősorban Európában érzékelhető. Az itt működő, nemzetközi piacok felé is rendszeresen értékesítő fegyvergyártók részére a megszokottnál jóval magasabb kereslet komoly logisztikai és előállítási nehézségeket eredményez. Ugyanakkor a nagy számú megrendelések okán a német Rheinmetall részvényeinek értéke 2022. január elsejétől datálva 115%-kal növekedett meg. A vállalat nemrégiben bejelentette, hogy –előállítási kapacitásainak felfokozása céljából– 1,2 milliárd euróért megvásárolja a spanyol Expal Systems-t. A cég vezetői szerint az Expal-üzlet rendkívüli módon jövedelmező lesz: 2023-ban az Expal várhatóan 400 millió eurós nagyságrendű bevételt fog termelni. Kevésbé óvatos becslések szerint a 800 millió eurós érték sem elképzelhetetlen, amennyiben az extra kapacitások megfelelően kerülnek kihasználásra. A hasonló üzleti profillal rendelkező Saab előrelátóbbnak bizonyult, mint német konkurense: a svéd vállalkozás már évekkel ezelőtt hozzálátott gyártási kapacitásainak kibővítéséhez, jól érzékelve az egyre fokozódó feszültséget Kelet-Európában. A Saab jelentős forrásokat fektetett újfajta előállítási technológiák kifejlesztésébe, valamint 500 fővel megnövelte munkatársainak számát. Ezek a lépések elengedhetetlenek voltak a produktivitás biztosításához.

️Végezetül azt is érdemes látnunk, hogy az egyes vállalkozások folyamatosan újabb és újabb megállapodásokra bíztatják kormányaikat, amelyek hozzásegíthetik őket teljesítményük megsokszorozásához. Mindazonáltal az európai országok védelmi költségvetései már a Krím-félsziget 2014-es orosz annexióját követően gyarapodni kezdtek, noha a bővülés üteme csupán az ukrán-orosz háború kirobbanását követően vált látványossá. Lengyelország immáron bruttó hazai termékének 2,1%-át költi biztonsági célokra. A tervek szerint ez az érték 2023-ban eléri majd a 3%-ot. A Balti államok, azaz Észtország, Lettország és Litvánia GDP-jük értékének 2,5%-ára kívánják emelni védelmi kiadásaikat. A The Wall Street Journal értesülései szerint a NATO-tagságért folyamodó Finnország és Svédország hasonló elhatározásokra jutott. Németország az ukrajnai invázió kezdetét követően létrehozott egy új védelmi alapot, amely mintegy 100 milliárd eurót foglal magába. A kezdeményezés mindenekelőtt az új védelmi beszerzések felgyorsítására hivatott, amely célkitűzés eléréséhez megreformálja az érvényben lévő, vonatkozó szabályozásokat.

A NATO-országokkal szemben fennáll egyfajta elvárás, amely szerint mindegyik tagállam köteles minimum 2%-os GDP-arányos védelmi ráfordítási arányt fenntartani. Noha a teljes NATO-tagság nagy része nem tesz ennek eleget, a fentebb említett államok túlnyomó többsége már teljesíti a kritériumot. Magyarország esetében ugyanakkor reális esély mutatkozik arra, hogy akár már 2023-ban csatlakozzon a teljesítők köréhez. Hazánk eredetileg 2024-es határidővel vállalta mindezt, ám a 2022-es költségvetési tervezetben soha korábban nem tapasztalt, 1000 milliárd forintnyi összeget különített el a kormány védelmi célokra. Ezáltal –a Világgazdaság értesülései alapján– az ilyen jellegű kiadások aránya elérheti az 1,8%-os szintet is az idei év végére.