Brüsszeli ötletbörze helyett be kell fejezni az energetikát érintő szankciós politikát!

2022 júniusában a Tanács elfogadta a hatodik szankciós csomagot, amellyel a brüsszeli szankciós politika először lépett át egy olyan vörös vonalat, amely a magyar kormány számára elfogadhatatlan volt: az addigi személyi és technikai szankciók után ekkor tiltották meg a tagállamoknak, hogy Oroszországtól nyersolajat vásároljanak. Ezek a korlátozások a legtöbb tagállamban december 5-től léptek életbe, míg a finomított kőolajtermékek esetén ennek ideje jövő év február 5-e lesz.

A magyar kormány keményen küzdött e szankciók ellen is, hiszen Magyarország – nem választás, hanem földrajzi adottságok révén – energia- és üzemanyagellátása döntő részben az Oroszországból érkező energiahordozóktól függ. A nemzeti kormány a magyar emberek érdekeinek megvédése érdekében felvállalta a vitát, és az olajembargó kapcsán ismét szembement a nyugati nyomással. A magyar diplomácia eredményeit dicséri, hogy a Tanács átmeneti kivételt állapított meg a csővezetéken keresztül érkező nyersolaj tekintetében, elismerve hazánk sajátságos és nehezen kiküszöbölhető adottságait. Az Ural típusú nyersolaj behozatala alapvető nemzeti érdek hazánk számára, hiszen csak ezzel képes a MOL százhalombattai finomítója üzemelni és ellátni a hazai igényeket.

A mentesség ellenére látható, hogy az elhibázott energiaszankciókkal Európa lábon lőtte magát, mert az orosz energiahordozók korábban a kontinens szükségleteinek negyedét fedezték, és ezeket lehetetlen egyik napról a másikra pótolni. Már csak a szankciók hírére meredeken emelkedni kezdett az olaj világpiaci ára, lassan pedig nem is az ár válik kérdésessé, hanem az, hogy lesz-e egyáltalán elegendő mennyiség. Európának tehát jelenleg jobban fájnak a szankciók, mint Oroszországnak. A szankciók eredeti céljukat, a háború leállítását nem érték el, most pedig már beláthatatlan károkat okoznak az EU tagállamainak gazdaságában. Európa úgy mondott le az orosz olajról, hogy arra szüksége lenne, a kieső mennyiség máshonnan nem pótolható rövid távon.

Az előrejelzések szerint 38%-kal nőhet Oroszország energiaexport-bevétele 2022-ben, legfőbb partnerük pedig az Európai Unió. Az Unió 2022 januártól szeptemberig rekordösszegű, 12,5 milliárd eurót költött orosz LNG-re, ötször többet, mint egy évvel korábban. Negyven százalékkal több orosz LNG-t vásároltak olyan országok, mint Belgium vagy Franciaország azért, hogy kiváltsák a szankcionált, vezetékes orosz energiahordozókat. Ezért úgy gondoljuk, hogy most Brüsszelen a sor, hogy a kontinens folyamatos olajellátás-biztonságáért és az elhibázott szankciós politikájáért felelősséget vállaljon az uniós polgárok előtt!

Bár Magyarország felmentést kapott az olajszankció alkalmazása alól, amíg az új európai ellátási láncok kialakulnak, félő, hogy az embargó árfelhajtó hatása hozzánk is begyűrűzik, ideiglenesen ellátási gondok akadhatnak, és az infláció tovább emelkedik. Teljesen nem tudjuk kivonni magunkat a globális hatások alól, az európai energiaválság a magyar ellátást is érinteni fogja. Az eddigi szankciós politika sajnos csak azt bizonyította, hogy a háborút szítja, ahelyett, hogy békére kényszerítené a feleket. Magyarország kormánya azonban mindent megtesz a magyar emberek megélhetésének védelméért és annak érdekében, hogy a hazai energia- és üzemanyag ellátás biztonságát fenntartsa.