Európában megduplázódik az amerikai LNG gáz ára

️ Az ukrán-orosz háború következtében energiaválság alakult ki Európában. Az orosz energiaimport részleges hiánya az árak emelkedésével járt, mely leginkább a tározók feltöltési időszakában mutatkozott meg, amikor egy megawattórányi gázért csaknem 350 eurót kellett fizetni. Az enyhe időjárásnak és a kényelmes szintű töltöttségnek köszönhetően az árak visszaestek. Ugyanakkor, az LNG ára még lehetne olcsóbb is. Rövid cikkünkben az LNG európai szerepéről és a terminálok árazásáról és jövőjéről lesz szó.

️ LNG behozatala

️ Az agresszió előtt Európába jól kiépített, kedvezményes árú orosz gáz érkezett. A teljes európai behozatal közel 40 százaléka Oroszországból származott. A szankciók bevezetésével ez a szám a nullához közeledik. Az eddig használatban lévő Északi Áramlat-1, Testvériség és Jamal vezetékeken nem érkezik több gáz. Ezáltal, Európa számára elengedhetetlen alternatívához fordulni, hogy a meglévő fogyasztást ne kelljen drasztikusan megvágni. Az eddigi trend alapján az orosz vezetékes gázt az LNG gáz váltják ki. Eddig Európa egy másodlagos célpontnak számított, amikor Ázsiában gyenge volt a kereslet. A kínai bezárásnak köszönhetően, az idei első három negyedév során az európai LNG import 11 százalékponttal növekedett a globális kitettségből az előző évihez képest. Ez a mérték a teljes gázszükséglet 40 százalékát már kiteszi. A legnagyobb mértékben az Egyesült Államokból érkezett gáz, mely már az októberi adatok alapján is duplája az előző évinek. Továbbá növekedett a beszállítás Katarból, Egyiptomból, Norvégiából, Peruból és Angolából. Az amerikai növekedés elsősorban a rugalmasságnak köszönhető, mivel a szállítók arra a helyre szállítanak, ahol magasabb árat kapnak érte. Európa szerte a legtöbb terminál Spanyolországban, majd Franciaországban, Belgiumban és Olaszországban található. Az idei év során azok az országok, amelyeknek van lehetőségük LNG hajók fogadására, terminálok építésébe kezdtek. A következő években további terminálkapacitások kerülnek átadásra, de ugyanilyen fontos az infrastruktúra fejlesztése is.

Feldolgozócégek piaca

Az LNG árazása során két lehetőség van: spot árfolyamon eladni a gázt vagy előre meghatározott szerződésbe rögzített áron. A legnagyobb amerikai beszállító, a Cheniere, jelenleg is bővíti a kapacitásait, hogy minél több gázt tudjon világszerte szállítani. Itt elsődleges piacként Európára számít, de ehhez hosszútávú szerződéseket szeretnének kötni. Ehhez azonban az európai infrastruktúra fejlesztése is elengedhetetlen. Az Európai Bizottság inkább a spot árfolyamot támogatja, mivel a kereslet csökkenésével alacsonyabb árak érhetőek el. Továbbá, a zöldenergia irányába tett erőfeszítések valamilyen mértékben ellenzik a hosszútávú, nem éppen környezetbarát LNG gáz felhasználását. Az infrastruktúra fejlesztésében azonban megegyeznek a törekvések a hatalmas amerikai gázcéggel. A hosszútávú szerződéseknek lehetőséget adnak, hogy a partnerek mérsékelt áron kapják meg a gázszállítmányokat a beszállítóktól. Ezáltal jelentős kockázatot vállalnak, viszont a differenciákból profitálni is képesek. A Cheniere szerződései alapján a gáz ára 115 százaléka a Henry Hub indexnek és ehhez adnak hozzá további 3 dollárt. Ez nagyjából 33 euró/megawattóra árnak felel meg. Ugyanakkor, az európai régióban használt benchmark, a holland TTF 135 euró/megawattóra környékén mozog. Az itt található különbségből pedig a feldolgozócégek profitálnak. A francia TotalEnergies tartja a legtöbb hosszútávú szerződést a Chenierel, ami több mint 10 millió tonna LNG gáznak felel meg évente. A cégnek érdekeltsége van 6 működő és egy épülő LNG terminálba a szállítások mellett. A spanyol Naturgy, melynek 5 millió tonna LNG gáz érkezik a Chenier-től közel ötször több bevételt könyvelt el a gáz kereskedésből, mint tavaly. A féléves jelentés alapján látható, hogy ez a Henry Hub és a TTF különbségének köszönhető. Annak ellenére, hogy további feldolgozási és szállítási költségek vannak a feldolgozócégek jócskán profitálnak az amerikai LNG európai eladásából.

Jövőbeli kilátások

️ Az európai gázpiac a közeljövőben elég bizonytalanul alakulhat. Az importok átrendeződésének és a zöldenergia kihangsúlyozásának köszönhetően a hosszútávú elköteleződés egy kockázatos lépés. Az Európai Bizottság a zöldenergia ösztönzése mellett a gázfogyasztás visszafogására is tervet készített. Ezáltal a tagállamoknak 15 százalékkal csökkenteniük kellene a gázfelhasználásukat 2023. március végéig. További célkitűzés az 55 százalékos csökkentés az üvegházhatású gázok kibocsátásánál 2030-ig és a klímasemlegesség 2050-ig. Az idei év során bevezették a REPowerEU tervet, amely a tiszta energiára való átállást sürgeti, melynek a célja, hogy 2030-ra 45 százalékra növekedjen a megújuló energiaforrások aránya az energiatermelésben, az iparban, az épületekben és a közlekedésben. Mindezek által, a fosszilis anyagok, köztük így az LNG gázfelhasználás is folyamatos csökkenne.

Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: ️ Az ukrán-orosz háború következtében energiaválság alakult ki Európában. Az orosz energiaimport részleges hiánya az árak emelkedésével járt, mely leginkább a tározók feltöltési időszakában mutatkozott meg, amikor egy megawattórányi gázért csaknem 350 eurót kellett fizetni. Az enyhe időjárásnak és a kényelmes szintű töltöttségnek köszönhetően az árak visszaestek. Ugyanakkor, az LNG ára még lehetne olcsóbb is. Rövid cikkünkben az LNG európai szerepéről és a terminálok árazásáról és jövőjéről lesz szó.

️ LNG behozatala

️ Az agresszió előtt Európába jól kiépített, kedvezményes árú orosz gáz érkezett. A teljes európai behozatal közel 40 százaléka Oroszországból származott. A szankciók bevezetésével ez a szám a nullához közeledik. Az eddig használatban lévő Északi Áramlat-1, Testvériség és Jamal vezetékeken nem érkezik több gáz. Ezáltal, Európa számára elengedhetetlen alternatívához fordulni, hogy a meglévő fogyasztást ne kelljen drasztikusan megvágni. Az eddigi trend alapján az orosz vezetékes gázt az LNG gáz váltják ki. Eddig Európa egy másodlagos célpontnak számított, amikor Ázsiában gyenge volt a kereslet. A kínai bezárásnak köszönhetően, az idei első három negyedév során az európai LNG import 11 százalékponttal növekedett a globális kitettségből az előző évihez képest. Ez a mérték a teljes gázszükséglet 40 százalékát már kiteszi. A legnagyobb mértékben az Egyesült Államokból érkezett gáz, mely már az októberi adatok alapján is duplája az előző évinek. Továbbá növekedett a beszállítás Katarból, Egyiptomból, Norvégiából, Peruból és Angolából. Az amerikai növekedés elsősorban a rugalmasságnak köszönhető, mivel a szállítók arra a helyre szállítanak, ahol magasabb árat kapnak érte. Európa szerte a legtöbb terminál Spanyolországban, majd Franciaországban, Belgiumban és Olaszországban található. Az idei év során azok az országok, amelyeknek van lehetőségük LNG hajók fogadására, terminálok építésébe kezdtek. A következő években további terminálkapacitások kerülnek átadásra, de ugyanilyen fontos az infrastruktúra fejlesztése is.

Feldolgozócégek piaca

Az LNG árazása során két lehetőség van: spot árfolyamon eladni a gázt vagy előre meghatározott szerződésbe rögzített áron. A legnagyobb amerikai beszállító, a Cheniere, jelenleg is bővíti a kapacitásait, hogy minél több gázt tudjon világszerte szállítani. Itt elsődleges piacként Európára számít, de ehhez hosszútávú szerződéseket szeretnének kötni. Ehhez azonban az európai infrastruktúra fejlesztése is elengedhetetlen. Az Európai Bizottság inkább a spot árfolyamot támogatja, mivel a kereslet csökkenésével alacsonyabb árak érhetőek el. Továbbá, a zöldenergia irányába tett erőfeszítések valamilyen mértékben ellenzik a hosszútávú, nem éppen környezetbarát LNG gáz felhasználását. Az infrastruktúra fejlesztésében azonban megegyeznek a törekvések a hatalmas amerikai gázcéggel. A hosszútávú szerződéseknek lehetőséget adnak, hogy a partnerek mérsékelt áron kapják meg a gázszállítmányokat a beszállítóktól. Ezáltal jelentős kockázatot vállalnak, viszont a differenciákból profitálni is képesek. A Cheniere szerződései alapján a gáz ára 115 százaléka a Henry Hub indexnek és ehhez adnak hozzá további 3 dollárt. Ez nagyjából 33 euró/megawattóra árnak felel meg. Ugyanakkor, az európai régióban használt benchmark, a holland TTF 135 euró/megawattóra környékén mozog. Az itt található különbségből pedig a feldolgozócégek profitálnak. A francia TotalEnergies tartja a legtöbb hosszútávú szerződést a Chenierel, ami több mint 10 millió tonna LNG gáznak felel meg évente. A cégnek érdekeltsége van 6 működő és egy épülő LNG terminálba a szállítások mellett. A spanyol Naturgy, melynek 5 millió tonna LNG gáz érkezik a Chenier-től közel ötször több bevételt könyvelt el a gáz kereskedésből, mint tavaly. A féléves jelentés alapján látható, hogy ez a Henry Hub és a TTF különbségének köszönhető. Annak ellenére, hogy további feldolgozási és szállítási költségek vannak a feldolgozócégek jócskán profitálnak az amerikai LNG európai eladásából.

Jövőbeli kilátások

️ Az európai gázpiac a közeljövőben elég bizonytalanul alakulhat. Az importok átrendeződésének és a zöldenergia kihangsúlyozásának köszönhetően a hosszútávú elköteleződés egy kockázatos lépés. Az Európai Bizottság a zöldenergia ösztönzése mellett a gázfogyasztás visszafogására is tervet készített. Ezáltal a tagállamoknak 15 százalékkal csökkenteniük kellene a gázfelhasználásukat 2023. március végéig. További célkitűzés az 55 százalékos csökkentés az üvegházhatású gázok kibocsátásánál 2030-ig és a klímasemlegesség 2050-ig. Az idei év során bevezették a REPowerEU tervet, amely a tiszta energiára való átállást sürgeti, melynek a célja, hogy 2030-ra 45 százalékra növekedjen a megújuló energiaforrások aránya az energiatermelésben, az iparban, az épületekben és a közlekedésben. Mindezek által, a fosszilis anyagok, köztük így az LNG gázfelhasználás is folyamatos csökkenne.

Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/%f0%9f%8c%8deuropa-es-az-usa-egyre-szorosabba-valo-kereskedelmi-kapcsolatai/