A jen történelmi gyengülése mentheti meg a japán gazda...

A jen történelmi gyengülése mentheti meg a japán gazdaság idei teljesítményét – OecoGlobus

A gazdaság nem mindig működik úgy, mint ahogyan azt elképzeljük. A külföldi nyaralás alkalmával, vagy ha más országból származó termékeket vásárolunk, akkor úgy érzékeljük, hogy a minél erősebb hazai fizetőeszköz a legjobb számunkra. Az össz-gazdaság esetében azonban ez az összefüggés már egészen más árnyalatokat nyerhet. Ennek példája lehet japán esete. Az ázsiai ország valutája 3 évtizedes mélypontját érte el a dollárral szemben idén októberben. A deviza március óta 31%-kal értékelődött le az amerikai dollárral szemben. Ha viszont a 2012-es árfolyamot tekintjük, akkor a jen dollárban mért értéke csaknem a felére csökkent egy évtized alatt. Az idei árfolyamgyengülés kapcsán kiemelhetjük, hogy az radikálisan megváltoztatta Japán nemzetközi kereskedelmének és befektetéseinek, valamint hazai gazdaságának dinamikáját.

Milyen következményekkel járt a jen drasztikus gyengülése?

Elsősorban a Kína által folytatott ún. zéró-covid politika, vagyis a járványhelyzet miatt fenntartott szigorú korlátozások miatt csökken az ázsiai ország külkereskedelme. Ennek következtében például a Japánba importált alkatrészek és nyersanyagok kiesése az idei évben elérhetné az 53 ezer milliárd jent (353 milliárd dollár), így a kínai-japán külkereskedelem becslések szerint akár a japán GDP 10%-ának megfelelő zsugorodást is elszenvedhetne 2022-ben. E hatásokat tompítja a jen idei meredek leértékelődése, amely hirtelen brutálisan versenyképessé tette a japán ipart. Az IMF októberben már 1,7%-os GDP-bővülést várt az idei évre, míg júliusban stagnálást (0%), áprilisban pedig 0,7%-os zsugorodást.

A kínai import nélkül az elektronikai cikkek, az autók, a ruházat és egyéb termékek gyártása mindössze két hónap alatt leállhatott volna. A beszállítói láncok megváltozása jelentős költségekkel járhat, ami például egy személyi számítógép árának 50%-os emelkedését, vagy egy okostelefon árának 20%-os növekedését eredményezné a tokiói székhelyű Owls tanácsadó cég becslése szerint. Ezek a becslések azonban nem veszik figyelembe a gazdasági összképet, amelybe a jen gyengülése is beleszámít.

️ A jen értékcsökkenése előnyökkel és problémákkal jár egyszerre, de összességében pozitívum a japán gyártás számára, javítja annak versenyképességét, illetve eladhatóságát a nemzetközi piacokon.

Kedvezőtlen hatás, hogy a gyenge jen az inflációt is politikailag fenntarthatatlan szintre emeli. Japán hivatalos fogyasztói árindexe (CPI) szeptemberben nyolcéves csúcsra, 3%-ra emelkedett – de az infláció, ahogy azt a hétköznapi emberek tapasztalják a szupermarketekben, kávézókban és éttermekben, valamint a közüzemi számlák kifizetése során, kétszámjegyűvé változott. Az energiával kapcsolatos tételek összességében 16,9%-kal emelkedtek, ezen belül a villamos energia esetében 21,5%-kal, a földgáz esetében pedig 25,5%-kal nőttek az árak. Japánban az élelmiszerárak emelkedése miatt, amely egyes termékek esetében szintén kétszámjegyű, most ún. zsugorítási hullám lett úrrá, vagyis az üzletekben a korábbinál kisebb kiszerelésben árulják az egyes termékeket, hogy az árváltozás észrevétlen maradjon.