Mit mutatnak és miért fontosak a fogyasztói bizalmi ind...

Mit mutatnak és miért fontosak a fogyasztói bizalmi indexek? - OecoBright

Fogyasztói bizalmi indexek lakossági megkérdezésen alapulnak, ún. önbevallási módszerrel, mely módszertanából eredően szubjektív értékelést is tartalmaz. A kérdőíven a jelenre és a közeljövőre vonatkozó kérdéseket is feltesznek: mit gondolnak a háztartások a jövőbeli gazdasági helyzetről, munkalehetőségekről, milyen fogyasztási terveik vannak (pl. tervben van-e nagyobb értékű termék vásárlása). Az eredmények összegzését követően arról kapunk képet, mennyire optimista a lakosság a jelen és a jövőbeli gazdasági helyzettel kapcsolatban. Hasonló felmérést a vállalkozások körében is készítenek, ezek az üzleti bizalmi indexek vagy beszerzési menedzser indexek.

A fogyasztói bizalom azért fontos indikátor, mivel a jövőbeli fogyasztási hajlandóságot mutatja, mely végső soron kihat a GDP-re is. A növekvő (csökkenő) fogyasztói bizalom annak a jele, hogy a lakosság többet (kevesebbet) fogyaszt majd, mely a vállalkozások számára magasabb (alacsonyabb) bevételt jelent. Gazdasági válságokat megelőzően (negyedéves alapú GDP visszaesése legalább két egymást követő negyedévben) és a GDP-visszaesés idején a fogyasztói bizalom is általánosságban beszakad. Az Európai Unióban a GDP 50%-át adja a lakossági fogyasztás, Magyarországon is a GDP 48%-át teszi ki.

Globálisan meghatározó az USA gazdasága, az ott zajló folyamatok és a jegybank, a Fed döntései. Fontos indikátor a Fed számára is a fogyasztói bizalmi index, a két legmeghatározóbb a Conference Boardés a Michigan Egyetem felmérései. A Conference Board 5000 háztartást kérdez meg felmérései során minden hónapban: felmérik a fogyasztói hajlandóságot, nyaralási terveket, valamint az inflációval és részvényárfolyamokkal kapcsolatos fogyasztói várakozásokat. A szeptemberi felmérés eredményei szerint a fogyasztói bizalmi index – több hónapos jelentős csökkenés után – második hónapja emelkedett az USA-ban (szeptember: 108, augusztus: 103,6. 1985=100), melyet a kedvező foglalkoztatási és kereseti helyzet, ill. a csökkenő gázárak támogattak, továbbá az inflációval kapcsolatos lakossági aggodalmak is mérséklődtek. A Michigan Egyetem felmérése 500 személy megkérdezésén alapul, vagyis kisebb létszámból dolgozik. Az általa közzétett szeptemberi fogyasztói bizalmi index is a kismértékű hangulat javulását mutatta, szintén több hónapnyi lejtmenetet követően állt be fordulat a fogyasztói hangulatban idén júliusban.

Az Európai Unióban az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyek főigazgatósága (DG ECFIN) publikál fogyasztói bizalmi indexet havi rendszerességgel. A felmérés telefonos megkérdezésen alapul, és több mint 20 ezer háztartást keresnek fel. A válaszokat mínusz 100 és plusz 100 közötti skálán rögzítik. Míg az USA-ban kismértékű javulást lehetett már tapasztalni a történelmi mélységbe süllyedt fogyasztói bizalomban az utóbbi hónapokban, addig az Európai Unióban és az eurózónában folyamatosan romlik a fogyasztói hangulat. A felmérés során a megkérdezett háztartások nyilatkoznak a múltbeli és várható jövőbeli pénzügyi helyzetükről, a nagyobb értékű termékekre vonatkozó vásárlási szándékaikról és az általános gazdasági helyzetre vonatkozó várakozásaikról. A legutóbbi, szeptemberi felmérésben minden kategória hozzájárult a bizalmi index meredek csökkenéséhez.

Magyarországon a GKI Gazdaságkutató Zrt. publikál fogyasztói bizalmi indexet. A fogyasztói felmérések a GKI szervezésében 1993 februárja óta havonta folynak. A megkérdezett 1000 személyt kérdezőbiztosok keresik fel, akik az EU-ajánlásoknak megfelelő kérdéseket tesznek fel a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulására, továbbá a megtakarítási kilátásokra vonatkozóan. A kiválasztott minta (vagyis a megkérdezett személyek) nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentatív, ez azt jelenti, hogy tükrözi a magyar lakosság összetételét a felsorolt jellemzők tekintetében. A kérdések az előző időszakhoz viszonyított változásra vagy a jelenbeli helyzet jövőbeni változására kérdeznek rá. A válaszokból számított index értéke a mínusz 100 és plusz 100 közti intervallumban helyezkedik el.

A GKI fogyasztói bizalmi indexe május óta folyamatosan csökken, ezzel együtt pedig a magyar fogyasztók jelenleg pesszimistábbak, mint 2020 tavaszán, a koronavírus-járvány okozta pánik idején voltak. A fogyasztói bizalmi index jelentős romlása borús képet fest a lakossági fogyasztás, és így a hazai gazdasági aktivitás jövőjéről. Szeptemberben a lakosság saját pénzügyi helyzetét az előző havinál rosszabbnak érezte, továbbá a felmérések története során az emberek saját jövőbeli megtakarítási képességüket idén februárban érezték a legkedvezőbbnek, azóta viszont minden hónapban, egyenletes ütemben gyengül ez a remény. E pesszimizmus mögött elsősorban a jelentősen gyorsuló infláció (drasztikusan dráguló élelmiszerárak, a rezsicsökkentési szabályok változtatása, az energiaárak emelkedése), a gazdasági visszaeséstől való félelem, a kamatkörnyezet emelkedése áll.