Hitelminősítés 1×1 – mi áll a nemzetközi hitelminősítők döntései mögött?

2022. szeptember 23-án, pénteken volt esedékes az idei év utolsó, előre bejelentett időpontú hitelminősítése Magyarországnak. A Moody’s nemzetközi hitelminősítő nem élt a véleménynyilvánítás lehetőségével, hanem csak megerősítette a magyar államadósság besorolását az eddigi „Baa2”-es szinten. A befektetésre ajánlott kategória második lépcsőfokán áll tehát továbbra is hazánk adóskockázati besorolása stabil kilátással. A stabil kilátás azt jelenti, hogy az elkövetkező években egyelőre nincs napirenden sem hazánk felminősítése magasabb kategóriába, se leminősítése alacsonyabb szintre.

Egy állam (más néven szuverén) adóskockázati besorolása azt jelenti, hogy milyen adós, mekkora valószínűséggel fizeti vissza (állam)adósságát vagy megy csődbe (azaz nem tudja visszafizetni adósságát), vagyis a hiteltörlesztési képességről, hajlandóságról ad képet a besorolás. A hitelminősítők különféle szempontokat vizsgálva sorolják kategóriákba az adósokat, jelen esetben az államokat, jelzést adva a nemfizetés kockázatáról. A kategóriák két nagy csoportba sorolhatóak: befektetésre ajánlott és befektetésre nem ajánlott (más néven bóvli vagy spekulatív). Ezt a besorolást végzik a hitelminősítő intézetek, melyek közül a három legismertebb: Standard and Poor's, Moody's Corporation és Fitch Ratings.

Minél magasabb kategóriában van egy ország, annál nagyobb valószínűséggel fizeti vissza adósságát. Például a legmagasabb kategóriában áll Németország, Svájc vagy Ausztrália adósbesorolása, ezen államok a hitelminősítés megítélése szerint mindig teljesítik az államkötvényeik utáni kötelezettségeiket. A skála másik végén áll például Suriname, Venezuela, Argentína vagy a Kongói Köztársaság, ahova nem javasolják a befektetéseket a hitelminősítők, mivel kisebb a valószínűsége a rendes időben való hiteltörlesztésnek (akár az el is maradhat).

️A hitelminősítők a besorolás megállapításához a hiteltörlesztési kockázatosságot befolyásoló reálgazdasági, pénzügyi, intézményi folyamatokat vizsgálják meg. A besorolás jövőbeli lehetséges változásának irányát pedig az úgynevezett kilátással jelzik, mely lehet negatív (leminősítés várható), stabil (általában besorolás-változáskor kapják a szuverének) vagy pozitív (az ország felminősítése várható). A figyelembe vett tényezőket az alábbi ábra mutatja be (Moody’s módszertana, 2013):

Magyarország szuverén adóskockázati besorolása mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítőnél a befektetésre ajánlott kategóriában van, azonos szinten – ahogy a lenti táblázat is mutatja –, de más kilátásokkal. A Fitch és a Moody’s esetében stabil a kilátás, azaz – ahogy arról korábban is írtunk – egyelőre e minősítők esetében nem várható hazánk fel- vagy leminősítése.

Az S&P viszont negatív kilátás mellett tartja hazánkat idén augusztus óta. A hitelminősítő iránymutatása szerint a negatív kilátás birtokában a következő két évben legalább egyharmados az esélye a besorolás rontásának, ha makrogazdasági és költségvetési helyzetünk az előzetesen vártakhoz képest jelentősen romlik. Azonban leminősítés esetén is még befektetésre ajánlott kategóriában maradnánk (fenti táblázat). Ez pedig még nem okozna jelentősebb piaci mozgást, mivel a nagyobb piaci kilengések (pl. a forint euróval szembeni árfolyamának elmozdulása) a befektetési és a befektetésre nem ajánlott (spekulatív) kategória közötti átsoroláskor vannak.

Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: https://www.oeconomus.hu/oecofocus/kiemelkedo-volt-a-gazdasagi-novekedes-2022-masodik-negyedeveben-is/