Oeconomus posztja - posztok.hu

Az olajembargó és a változatlan magyar álláspont – OecoFocus

Az orosz-ukrán háborús konfliktus kitörése óta minden eddiginél nagyobb intenzitással kerül szóba az Európai Unió orosz nyersanyagfüggőségének csökkentése, melynek legújabb eleme a teljes olajembargó belengetése. A tankönyvi értelmezés szerint az embargó a behozatal teljes tiltását jelenti, ami tulajdonképpen azt jelentené, hogy az olyan kimondottan orosz kőolajfüggő országok, mint Szlovákia, vagy éppen Magyarország mindenképpen új és korábban nem tapasztalt helyzetbe kerülnének.

️A teljes kép megértéséhez mindenekelőtt fontos rámutatnunk, hogy egyes európai országok és a kőolajszállítás esetében a Brent, míg más országok esetében az Ural nyersanyagár volt a mérvadó. Magyarország ezen utóbbiba tartozik. A kettő közötti különbözet 2022 márciusában már 33,9 dollár volt, míg egyes becslések szerint májusra a marzs már az 50 – 60 dolláros szintet is ostromolta. Magyarország számára ez azért fontos, mert valójában az olcsóbb üzemanyagbeszerzésből tartható fenn az üzemanyagár befagyasztása (480 forint/liter), míg a Brenttel számoló országokban már bővel kettő euró felett (Olaszországban például 2,4 euró) jár az üzemanyag ára. A rezsicsökkentés szempontjából is fontos az, hogy mi lesz a sorsa az EU-s olajembargónak, hiszen azt a kormány is elismeri, hogy az embargó bevezetésével nem lehet fenntartani a rezsicsökkentést.

Az olajembargó esetében, még azt is ki kell emelnünk, hogy a magyar kőolajipari vállalat (MOL) elviekben kivételt kaphat az intézkedés bevezetése alól, az EU versenyjoga azonban nem fogja sokáig jó szemmel nézni az esetleges versenytorzító intézkedést. Nem kerülhetjük meg annak kérdéskörét sem, hogy a magyar energiaipari infrastruktúra évtizedeken keresztül úgy rendezkedett be, hogy a jellemzően keletről érkező energiahordozókat dolgozza fel és hasznosítsa. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor jelentős beruházásokra van szükség, melynek az anyagi oldalán túl, nagyon komoly időhorizontja is van. A magyar kormányzat mindezeket figyelembe véve elutasította a legutolsó kompromisszumos javaslatot is, és teljes, tehát időkorlát nélküli felmentést kér. Ezzel párhuzamosan azonban olyan hírek is napvilágot láttak, hogy közeledik a megegyezés az EU-s országokkal. Egzakt képet azonban nem tudunk festeni, a teljes kép megértéséhez azonban jó ha figyelembe vesszük az egyes gazdaságok orosz fosszilis energiahordozóktól való függőségét. Szénből a leginkább függő országok (Észtország, Ciprus és Litvánia 100%-os értékekkel, Magyarország függősége 22%). Kőolajból a legfüggőbb országok Szlovákia, Finnország és Litvánia. Magyarország függősége pedig tetemes, 61%-os. A földgáz esetében a legkitettebb helyzetben Lettország, Csehország és Magyarország (95%) vannak. A számok tükrében egyes országok reakció sokkal érthetőbbé válnak.