Nagyhatalmak ütközőzónájává vált Ukrajna

Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta több mint két hónap telt el, melynek során nyilvánvalóvá vált, hogy a konfliktust Ukrajna és Oroszország viszonyánál tágabb kontextusban szükséges értelmezni. A konfrontáció valójában a nyugati hatalmak (Egyesült Államok, NATO, Európai Unió), valamint Oroszország között zajlik, melyek ütközőzónájává vált Ukrajna. Ennek egyenes következménye, hogy az elmúlt hetekben a háborúban – közvetlenül vagy közvetve – érintett szereplők a lépéseikkel (gazdasági szankciók meghozatala és fegyverszállítmányok küldése a „nyugati tömb” részéről, illetve egyre intenzívebb katonai műveletek Oroszország részéről) sokkal inkább eszkalálták a konfliktust, mintsem a béke előmozdítását célozták volna.

A kutatási adatok tükrében kijelenthető, hogy a magyarok is felismerték ezeket a folyamatokat, így az orosz–ukrán konfliktusban érintett vezető politikusok megítélése a lakosság körében negatív, a háború kitörése óta folyamatosan romlik.

A felmérés rámutat, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnökről kedvezőtlen véleményt megfogalmazók aránya a 2022 februárjában mért 68 százalékról 72 százalékra nőtt, míg a Joe Biden amerikai elnökről negatívan vélekedők aránya 4 százalékponttal (58-ról 62 százalékra) emelkedett. Érdekesség, hogy az elmúlt időszakban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megítélése romlott a legjelentősebb mértékben: 2022 februárjában a megkérdezettek 52 százaléka volt negatív véleményen Ukrajna elnökéről, májusban azonban már 65 százalékuk.

A jelenség hátterében feltételezhetően az a körülmény áll, hogy hazánk jelentős humanitárius segítségnyújtása ellenére Zelenszkij és kormányának tagjai többször is bírálták Magyarországot, többek között azért, mert a magyar kormány kőolajat és földgázt vásárol Oroszországtól, illetve nem küld fegyvereket Ukrajnába.

👉 Részletek: https://szazadveg.hu/hu/2022/05/09/a-magyarok-donto-tobbsege-nem-tamogatja-a-tovabbi-szankciok-kiveteset-oroszorszagra~n2741