Az IMF előrejelzésénél kedvezőbben teljesíthetnek a régió gazdaságai? – OecoGlobus

Április 19-én publikálta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzését, a World Economic Outlook-ot (WEO). A nemzetközi szervezet jelentésében kiemelte, hogy az orosz-ukrán konfliktus a globális gazdasági növekedés lassulásához vezet 2022-ben, és jelentősen megemeli az inflációt. Az egyes régiók közötti fejlődési pálya nagy eltéréseket mutathat, az üzemanyag- és élelmiszerárak gyors drágulása leginkább az alacsony jövedelmű országok lakosságát sújtja.
A globális növekedés az előrejelzések szerint a 2021-es becslések szerint 6,1%-ról 2022-re és 2023-ra egyaránt 3,6%-ra lassulhat. Ez a szám 0,8 és 0,2%-ponttal alacsonyabb az idei és a következő évre, mint a szervezet által januárban prognosztizált érték. Az előrejelzések szerint 2023 után a globális növekedés középtávon körülbelül 3,3%-ra mérséklődik, amely megegyezik az elmúlt évtizedek átlagos gazdasági növekedésével.
A háború okozta nyersanyagárak emelkedése, és az emiatt növekvő árnyomás 2022-ben 5,7%-os inflációt eredményezhet a fejlett gazdaságokban, és 8,7%-at a feltörekvő piacokon és fejlődő országokban, ami 1,8 és 2,8%-ponttal magasabb a januárban előre jelzettnél. 2023-ban az árnyomás 2,5%-ra enyhülhet a fejlett gazdaságokban, míg fejlődő országok esetében 6,5% lehet.
Csehország esetében az IMF 2,3%-os növekedést vár, 9,0%-os infláció mellett. Lengyelországban 3,7% lehet a gazdasági bővülés, 8,9%-os infláció mellett. A lengyel növekedés szempontjából azonban kedvező előjel, hogy az alapanyagárak emelkedése és az ellátási láncok zavarának leginkább kitett ágazat, az ipar még márciusban is 17,3%-kal emelkedett éves alapon, miközben az elemzők 5,5%-ponttal kisebb emelkedést vártak, 11,8%-ot.
Magyarország esetében az IMF 3,7%-os GDP-növekedést vár, miközben az infláció 10,3%-ra gyorsulhat éves átlagban. Az MNB január eleje és március eleje között 8%-ot is meghaladó gazdasági bővülést detektált. Ez a kimagasló lendület mérséklődhetett az ukrajnai háború hatására. A KSH május 6-án ismerteti első becslését a márciusi ipari adatokról, míg a 2022 első negyedéves GDP-növekedés ütemét május 17-én publikálja. A fokozódó árnyomás hatásaira indikációt adhatnak a május 4-én megjelenő kiskereskedelmi adatok. Az ágazat februárban még kiemelkedő, 9,8%-os bővülést mutatott, amelyben olyan intézkedéseknek is fontos szerepe van, mint a családok SZJA-visszatérítése. Gulyás Gergely az április 21-i Kormányinfón elmondta, hogy 4,4%-kal mérsékelte a négy árstop az inflációt. Így az intézkedések nélkül 8,6% helyett 13% lenne az infláció a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint.

Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/az-imf-elorejelzese-szerint-a-magyar-gazdasag-a-vilag-atlaga-felett-bovulhet-az-iden/

#GDP #Magyarország #Vilag #Globalis #Europa #EU #Inflacio #Oroszukrankonfliktus #IMF

Május 10. – Mentők napja

Az Országos Mentőszolgálat adatai szerint a magyar mentők a tavalyi évben több mint 1,25 millió mentőfeladatot végeztek, 116 ezer COVID-beteget szállítottak kórházba és több…

Magyarország első mesterséges intelligencia ipari tanszékét adták át az ELTE-n. Az önvezető járműveket, az ipari automatizációt és a gépi látást kutatják majd.

Azt szeretném csak önöknek mondani, hogyha már felelősséget nem vállalnak, ha már ugyanaz marad a vezető, sőt megerősödve jön ki még egy választási vereségből.

Ha már nem képesek megérteni ezt az…

Terítéken az Alaptörvény tizedik módosítása az Országgyűlésben. Megvédjük a magyar embereket!

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média