Oeconomus posztja - posztok.hu

Infláció járja be Európát…, de nem csak Európát… – OecoGlobus

️A világgazdaságnak még nem is sikerült teljes mértékben felülkerekednie az új típusú koronavírus járvány okozta anomáliákon, máris újabb krízis van a láthatáron. Az Ukrajnát sújtó orosz agresszió globális kihatásai ugyanis főként az élelmiszer-és üzemanyagárak robbanásszerű növekedésében öltöttek formát Európa szerte. Mindebből világosan következik, hogy a konfliktus súlyosan hátráltatja a gazdasági növekedést, illetve növeli az infláció mértékét; különösképpen az alacsonyabb jövedelmű, felzárkózó európai uniós tagállamok esetében. Bejegyzésünkben rövid áttekintést nyújtunk az európai országok várható fejlődési kilátásairól, így a GDP növekedések üteméről, melyet az infláció alakulásának lehetséges forgatókönyveivel is megfűszerezünk.

Az Európai Unión belül indokolt lehet különálló egységként vizsgálni az eurózóna országait, valamint az ezen kívül eső tagállamokat. Előbbieknél főként a növekvő energia-és nyersanyag árak vezetnek tetemes inflációhoz és csekélyebb gazdasági növekedéshez. Az ellátási láncok akadozása ráadásul számos kulcsfontosságú ipari szektort érint a fejlettebb országok területén. A német autógyártás például komoly problémákkal kénytelen megküzdeni, hiszen több, a gyártási folyamat során elengedhetetlen alkatrész beszerzése vált körülményessé, időigényessé. Az eurózóna éves GDP növekedésének mértékét 3,9%-osra becsülték 2022 januárjában. Ám az áprilisban a Nemzetközi Valutaalap által közzétett World Economic Outlook című dokumentum már csak 2,8%-os várható bővülést említ. A leglátványosabb visszaesés Németországban és Olaszországban feltételezhető, ugyanis ezen államok függése az orosz energia importoktól rendkívül magas. Természetesen mindez megmutatkozik az inflációs ráták alakulásában is. Az idei német infláció a háború kitörését megelőzően, éves bázison 5,1%-os volt, ám az érték március végére már 7,3%-ra kúszott fel. Érdemes megemlíteni, hogy ez a szám az NSZK és az NDK újraegyesítése óta sosem volt még ilyen magas. Ráadásul jó néhány tétel ára még az altalános drágulást is meghaladta. A szilárd tüzelőanyagok tekintetében 19,3%-os, míg a villamosenergia esetében 17,7%-os ár növekmény látható. Ami az olasz adatokat illeti, itt is gyors emelkedés figyelhető meg. A pénz vásárlóértékének romlása márciusban 6,7%-os értéket vett fel; februárhoz viszonyítva ez 1%-os növekedést jelent. Ezen aspektust figyelembe véve Spanyolország magasan vezeti az EU tagállamok listáját. A februári 7,6% után, márciusban már 9,8%-os volt az infláció, amire utoljára 1985-ben volt precedens. Akad azonban pozitív példa is: Szlovéniában márciusra 5,4%-ra mérséklődött az infláció az előző havi 6,9%-ról. Az imént felsorolt országok közül Németországban előreláthatóan 2,1%-os, Spanyolországban 2%-os, Olaszországban 2,2%-os, Szlovéniában pedig 3%-os inflációs ütem várható átlagosan a 2023-as évre.

A fejlődő, túlnyomó részt közép-kelet-európai államok esetében – ideértve most a hadban álló feleket, Oroszországot és Ukrajnát is – a szakemberek 2,9%-os GDP visszaesést jósolnak 2022-re. Azonban 2023-ra vonatkozóan az előrejelzések 1,3%-os bővülést mutatnak. Az idei év szerényebb eredményei ebben az esetben is a magasabb energiaárakból és a felerősödött menekülthullámokból eredeztethetőek. Utóbbi azonban – sikeres munkaerőpiaci integráció mellett – közép távon jótékony hatással lehet a munkaerőpiac állapotára. Az infláció alakulásával kapcsolatos előrejelzések hasonló tendenciákat követnek a tárgyalt országok esetében. Romániában az infláció üteme a februári 8,5%-ról márciusra 10,2%-ra emelkedett. Az élelmiszerárak 2021 megegyező periódusához képest nagy mértékben, 11,2%-kal drágultak. Horvátország helyzete merőben specifikusnak számít, hiszen euróövezeti tagsága küszöbén áll. Korábban 2022 nyarára tűzték ki a csatlakozási tárgyalásokat, az euró bevezetését pedig 2023 január elsejére tervezték. Kérdéses, hogy az ukrajnai események miként befolyásolják majd a folyamat sebességét. Ettől függetlenül jól látható, hogy az infláció üteme Horvátországban is felgyorsult, a februári 6,3%-hoz viszonyítva márciusra már 7,3%-os volt. Magyarországon minden valószínűség szerint egész évben tetemes gazdasági lassulást okoz majd a háború. Átlagosan 10,3%-os infláció várható 2022-ben. Azonban 2023-ban ez az érték már csak hozzávetőlegesen 6,4% lesz. Ugyanezen évben Horvátországban 2,5%-os, Romániában pedig 3,2%-os drágulás várható átlagosan.

Végezetül érdemes áttekinteni a világ vezető gazdasági hatalmainak kilátásait. Az Amerikai Egyesült Államok az aktuális naptári évben 7,7%-os, Japán 1%-os fogyasztói árindex növekedésre számíthat. 2023-ban feltehetően mindkét ország adatai javulást mutatnak majd: Az USA ekkor 2,9%-os, Japán pedig 0,8%-os inflációs rátával rendelkezik majd a legfrissebb előrejelzések szerint. Indokolt lehet viszont ezeket a becsléseket fenntartásokkal kezelni, hiszen az orosz-ukrán konfliktus alakulásának tükrében még számottevő változás állhat be ezeket illetően.