Pihentető volt-e az egy hónapnyi szusszanás az orosz t...

Pihentető volt-e az egy hónapnyi szusszanás az orosz tőzsdén? – OecoGlobus

A Moszkva ellenében foganatosított gazdasági szankciók időlegesen ellehetetlenítették az orosz tőzsde üzemelését. A nagyjából egy hónapig húzódó kényszerszünet 2022. március 24-én ért véget. Ahogyan az várható volt, az indexek ugrásszerű növekedéssel nyitottak, azonban ez a tendencia nem tartott ki sokáig. A mutatók a kezdeti, bíztató eredmények után zuhanni kezdtek. A bejegyzésben az orosz tőzsde bezárásának következményeit tekintjük át, megvizsgálva többek között azt is, hogy korábbi hasonló esetekben miként sikerülhet normalizálni a börzék működését.

🕮 Annyi bizonyos, hogy a gazdaságtörténet bőséggel vonultat fel precedenseket valamely ország tőzsdeforgalmának korlátozására, szüneteltetésére. A 2001. szeptember 11-i terrortámadást követően az amerikai tőzsde 4 napig tartott zárva. Hasonló történt John F. Kennedy meggyilkolásának napján (1963), illetve a Sandy hurrikán pusztításának idején (2012). A magyar tőzsdepiac pedig Budapest ostromának okán szüntette be működését 1944 decemberében. A felsorolt zárlatokra általánosságban jellemző, hogy azok „csupán” a részvénypiacok felfüggesztésére korlátozódtak, az ún. OTC (Over the Counter) szféra érintetlen maradt. A mozaikszó azon piacok összefoglaló neve, ahol olyan javakkal van lehetőség kereskedni, melyek adás-vétele nem központosított. Az itt üzletelő szereplők számottevő előnyökre tehetnek szert a tőzsdei alkuszokkal szemben. Mindez természetesen jelentős mértékben torzítja a versenyt, éppen ezért több szakember azóta is indokoltnak látja a lezárások párhuzamos kiterjesztését az OTC-re is.

️Visszatérve az orosz példához, úgy tűnik, a rubel árfolyamának stabilizálódása jótékonyan érinti a tőzsdepiaci folyamatokat is. A fizetőeszköz megerősödése mögött alapvetően két tényező áll: A Kreml megkövetelte a hazai exportőröktől, hogy külföldről származó bevételeik 80%-át váltsák át rubelre, valamint Európában a tervek szerint csak és kizárólag orosz devizában lesz lehetőség megtéríteni a földgáz árát. Ez utóbbi lépés ugyanakkor meghiúsulni látszik. Mario Draghi például egyeztetett a témában Vlagyimir Putyinnal, aki az olasz miniszterelnök információi szerint továbbra is hajlandó az ellenértéket euróban elfogadni. Az orosz tőzsde tehát a kezdeti sokk után képes volt megnyitni kapuit, ám működése ezzel együtt erősen limitált. Nem megengedett például a részvények shortolása, a tilalom alól mindösszesen 83 vállalat részvényei mentesülnek. A művelet azonban még ezek esetében is csak brókerek és bankok számára engedélyezett. Bizonytalan ideig tiltva van továbbá a „barátságtalan országok” állampolgárai és az oroszok közötti bármilyen nemű értékpapír kereskedelem. Mindezektől függetlenül az RTS-index közel 5,5%-os növekedést mutatott az utóbbi hetekben.

Amennyiben megvizsgáljuk a vezető orosz vállalatok részvényeinek értékingadozásait, meglepően jó eredményeket figyelhetünk meg. A megkerülhetetlen energetikai cég, a Gazprom értékpapírjainak árfolyama (rubelben számítva) 11,4%-kal növekedett. Az orosz nemzeti légitársaság, az Aeroflot részvényei kivételt képeznek, esetükben ugyanis 1,3%-os zuhanást láthatunk. A VTB Bank megint csak pozitív mérleggel zárta a márciust; 9%-os emelkedés volt megfigyelhető. A várakozáson felüli értékeket minden valószínűség szerint nagyban formálta, hogy a tőzsdék mostanra többé-kevésbé adaptálódtak a gyorsan változó körülményekhez. Mint említettük, a rubel zuhanásának megfékezésére tett kísérletek is sikeresnek mondhatók, az orosz válaszlépések gátat szabtak a hiperinflációnak. Oroszország helyzete viszont még mindig kritikus, Moszkva elállása az eredeti, rubelben történő kifizetések ötletétől is ezt támasztja alá. Az energiahordozókat érintő kérdésekkel az Európai Unió és Oroszország is megfontoltan bánik, ugyanis egyelőre egyik fél sem mutat hajlandóságot súlyosabb veszteségek vállalására, keresik a lehetőséget kompromisszumok megkötésére.

A korábban hivatkozott, múltbéli esetek alapján kijelenthetjük, hogy egy konkrét krízist (esetünkben Ukrajna megtámadását) követően a tőzsdék idővel kiheverik a kezdeti megrázkódtatásokat, képesek visszatérni a normális működéshez. Ezután pedig beárazzák a lehetséges kimeneteleket, kevésbé ingatja meg őket egy esetlegesen bekövetkező váratlan esemény. Megállapításunk szerint a politikai viszonyok rendeződése vagy legalábbis a konfliktus eszkalálódásának kiküszöbölése, az orosz tőzsde kapcsán is nagyobb kiszámíthatóságot eredményez majd hosszú távon.