Oeconomus posztja - posztok.hu

A koronavírus hatása az energiafogyasztásra – OecoGlobus

Az ábrán az elsődleges energiaigény relatív éves változásának idősora látható az elmúlt 120 évben, nemzetközi kimutatásban. A legnagyobb, 17%-os mértékű visszaesés az első világháború végeztekor és spanyolnátha kitörésekor, 1919-ben volt. A bázishatás több helyen is megfigyelhető az idősoron; a spanyolnáthát követő évben 22%-os növekedés normalizálta az energia fogyasztást a krízisek előtti helyzetre, illetve 1946-ban 13%-os volt a csökkenés, de ez csupán a világháború alatti hadigazdaság kiemelkedő termelésének megszűnése okozta. Az elmúlt közel 60 évben az 1979-es második olajkrízis és a 2008-as gazdasági világválság kivételével stabilan, évente átlagosan 2,9%-kal emelkedett az energiaigény. 2020-ban bár az újtípusú koronavírus terjedése miatti otthoni munka a lakossági áramfogyasztást növelte, a gyári termelőgépek tömeges leállítása visszavetette az összenergia felhasználást, megközelítőleg 6%-kal. Az elsődleges energiaigény alatt a hagyományos tüzelőanyagok (szén, kőolaj, földgáz) égetésével, illetve a biomasszával, napenergia parkokkal, szélerőművekkel és különböző típusú vízerőművekkel generált áram értendő.

Az egyik legjelentősebb visszaesés Indiában volt, míg a széntüzelésű erőművek teljesítménycsökkenése 51%-os, addig a napelemparkok össztermelése 12%-os növekedést mutatott. Ez alapján jól látszik, hogy a megújuló energiatermelés elterjedését nem lehet megtörni, össztermelésen belüli aránya folyamatosan növekszik, kiszorítva a fosszilis tüzelőanyagokat. 2020-ban a világ szénerőműveiben generált áram több mint felét Kínában termelték, megközelítőleg 4600 TWh-t (az elmúlt két évtizedben ez az érték több mint négyszeresére nőtt). Azonos időszak alatt a megújuló energiaforrások termelése a tízszeresére nőtt, 2200 TWh-ra, így a második legnagyobb gazdaságban is szorulnak ki a hagyományos áramgenerálási eljárások, ugyan lassabb ütemben, mint a világátlag. Globálisan az előállított energia 39%-a mentes a fosszilis tüzelőanyagoktól (az atomenergia is ebbe tartozik bele).

A Nemzetközi Energia Ügynökség összeállítása szerint 2020-ban 278 GWh kapacitásnövekedés volt a fenntartható energia termelésében, éves szinten ez 45%-os emelkedést jelent (összehasonlításképpen 2019-ben 192 GWh), ami 1999 óta a legnagyobb.

A fenntartható energiaforrások kiépítése rendkívül összetett és munkaigényes ágazat, a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség 2013-óta teszi közzé a szektoranalízist. Ezalapján az első jelentés közzétételekor 5,3 millió főt, majd 2018-ban ennek már közel a dupláját, 11 millió főt foglalkoztattak az iparágban világszerte. Egyedül Kínában 4 millió fő, de az EU-ban is 1,2 millió fő ezen a területen dolgozik. Összehasonlításképpen globálisan a vízerőművekben és hozzájuk kapcsolódó kiszolgálóegységekben 2014-óta stabilan 1,9-2 millióan dolgoznak. Emellett gazdaságilag is megéri jobban figyelni a megújuló energiaforrásokra; egy millió dollár befektetésre vetítve a szén és kőolaj származék erőművekben 3,1 illetve 2,2 munkahely jött létre, míg a nem fosszilis erőművekben 7 pozíciónál is több. A napenergia előállításának költsége 1976-óta 99%-kal csökkent.

A fenntartható energiaforrásokra való átállás az elmúlt három évtized egyik meghatározó közpolitikai témája. Világszerte 2020-ban 617 nagyváros célkitűzése volt a 100%-ban megújuló energiaforrásokra való áttérés, és 1852 városban deklarálták a klímavészhelyzetet. Bár a lakossági napelemeket installáló háztartások 87%-a környezetvédelmi okokat is szem előtt tartva választja ezt az áramtermelési megoldást, mégsem ez a legelterjedtebb indok. Az emberek 96%-a az alacsonyabb díjszabás, 67%-uk pedig a nappanelekhez járó adókedvezmények és támogatások végett döntenek mellettük.

️ Sokan a megújuló energiát termelő reaktorok robbanásszerű terjedésében egy újabb ipari forradalmat vizionálnak és párhuzamosan ezzel bizonyos ásványok kitermelése is megugrott. Sokan a lítium, kobalt és nikkel igényt az elektromos autóiparhoz kötik, de a szélturbinák és napelemek előállítása is rendkívül nyersanyag-igényes folyamat.