Hiába az embargó, Európa az izraeli fegyverek első számú vásárlója

Újabb történelmi rekordot döntött izraeli fegyverexport és öt év alatt megduplázta értékét: 2025-ben elérte a 19,2 milliárd dollárt. ️Földrajzi megoszlás szerint a következőképpen alakult az izraeli védelmi export 2025-ben: Európa 36%, Ázsia és Csendes-óceáni térség 32%, Közel-Kelet és Észak-Afrika 15%, Észak-Amerika 13%, Latin-Amerika és Afrika 2-2%. Bár Európa továbbra is az első számú vásárlója az izraeli eszközöknek, a 2024-es 54%-ról jelentősen csökkent részesedése a teljes izraeli védelmi exportból.

Az eladások csökkenése mögött az áll, hogy:
A 2024-es év adatait nagyban befolyásolta a Németországgal kötött Arrow 3 légvédelmi rendszerről szóló megállapodás, amely a maga 4,6 milliárd dolláros értékével jelentősen felhúzta az európai eladások statisztikáját.
A gázai háború elhúzódásával egyre több európai ország jelentett be korlátozásokat Izraelből származó védelmi beszerzéseket illetően. Szlovénia 2025 augusztusában függesztette fel az Izraellel folytatott fegyverkereskedelmet, beleértve az exportot és importot is. Spanyolország 2025 szeptemberében szintén teljes fegyverembargót jelentett be Izraellel szemben, amely tiltja mind a védelmi eszközök, mind a kettős felhasználású termékek exportját és importját. Nagy-Britannia, Belgium, Hollandia és Olaszország egyelőre csak a fegyverkivitelt korlátozta.
2025-re jelentősen nőtt az ázsiai-csendes-óceáni térségbe irányuló export, a 2024-es, mintegy 3,4 milliárd dollárról 6,1 milliárd dollárra, így nominális értéken csaknem duplázódás történt egyetlen év alatt.

Az egyik legnagyobb ügylet 2025-ben Görögországgal köttetett. Athén a tavaly bejelentett „Akhileusz Pajzsa” légvédelmi fejlesztési program keretében 3,5 milliárd dollár értékben vásárolja meg az izraeliek által fejlesztett Barak MX, David’s Sling és Spyder rendszereket, az elavult amerikai (Hawk) és szovjet-orosz típusú (Osza, Tor, SZ-300) rendszerek lecserélésére.

A védelmi ipar fokozott leterheltsége mellett Izrael többfrontos háborúja pozitívan hatott a keresletre. Az eszközök nemcsak bizonyították, hogy valós körülmények között is helytállnak, de fejlesztésük is valódi harctéri tapasztalatokra alapulva történik, mindez pedig olyan piaci előnyt biztosít az izraeli technológia számára, amit sok gyártó nem tudhat magáénak.

Így nem véletlen, hogy azok a rakéta- és légvédelmi rendszerek adták az export legnagyobb hányadát (29%) amelyek az elmúlt években több fronton is bizonyították hatékonyságukat.
A kivitel termékkategóriák szerinti bontásában a légvédelmi eszközöket a megfigyelő- és optronikai rendszerek követik, amely részesedése a 2024-es 6%-ról 22%-ra emelkedett a teljes exportból.
zzel szemben meglepő adat, hogy a korábbi években slágerterméknek számító drónok és pilóta nélküli légi járművek 2025-re már csak 4%-át adták a teljes izraeli exportnak.

Nagy Dávid teljes elemzésének linkje kommentben.