A háború ellenére visszatért a külföldi tőke Ukrajnába

Bár Ukrajna immár négy éve háborúban áll Oroszországgal, a külföldi befektetések terén meglepő fordulat következett be. A 2022-es visszaesést követően a piac viszonylag gyorsan talpra állt, és új beruházások, valamint a meglévő projektek bővítése is megindult.

2010 óta jelentősen átalakult az FDI célágazati szerkezete: míg korábban az építőipar, a bányászat és kohászat meghatározónak bizonyult a tőkevonzásban, addig 2022 után egyre inkább az ICT, a feldolgozóipar egyes részterületei, a mezőgazdaság és az energetika hasít ki nagyobb szeletet a befektetésekből.

A tulajdonosi szerkezeteben a legtöbbször a vegyesvállalat jellemzői érvényesülnek, az olyan stratégiai ágazatokban, mint az energetika pedig az állam továbbra is domináns pozícióban van.

A tőkebefektetések jelentős részét a háború kezdete óta nem az új befektetések, hanem az újrabefektetett jövedelmek alkotják, emiatt pedig korlátozottabb lehet a technológiai és tudástranszfer, növekedhet a függőség a már jelen lévő multinacionális cégekkel szemben.

A geopolitikai helyzet miatt új területeken is együttműködések kezdődtek, így például a katonai és védelmi ágazatokban egyre több az EU-Ukrajna közötti kooperáció, amely része a külföldi tőkebevonás valamilyen formája is.

Ukrajna esete jól mutatja, hogy egy elhúzódó háború vagy geopolitikai konfliktus milyen új helyzetet képes teremteni a befektetési piacon is, mennyire képes megváltoztatni a korábbi trendeket, valamint, hogy a már működő társaságok mekkora rugalmassággal képesek kezelni az adott szituációt.

A cikk linkje kommentben.

A tömeges migráció, mint fegyver: Így ássa alá a nyugati államokat a kontrollálatlan bevándorlás

️Liz Truss volt brit miniszterelnök nemrégiben egy NEWSMAX-interjúban egyértelműen fogalmazott: a…

Még a kormányváltást támogató Amnesty Internationalnek is túlzás az a kommunikációs stílus, amit Magyar Péter képvisel. Szerintük lehetne úgy is beszélni, hogy közben mások jogait és az emberi…

Áprilisban készítettem egy videót, amelyben kritizáltam a korábbi független-objektív (most kormánypárti) sajtót a gödi Samsung-gyár ügyében.
Emlékezetes, hogy a választási kampányban a gödi Samsung-…

Óriási ahogy Szűcs Gábor a parlamentben szélirányba állítja az egy perces felszólalásával a Tiszásokat

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média