Miért exportál Magyarország még mindig elsősorban alapanyagokat, miközben a nagyobb profit gyakran külföldön keletkezik?

A válasz részben több mint 30 évvel ezelőtt keresendő.

A KGST-piacok összeomlása, a privatizáció, a külföldi tulajdonszerzés és az agrár-élelmiszeripari integrációk szétesése olyan folyamatokat indított el, amelyek máig meghatározzák a magyar élelmiszeripar helyzetét.

Az ágazat ma is mintegy 140 ezer embernek ad munkát, és a teljes magyar export 7,7%-át biztosítja.

Mégis számos kihívással néz szembe:
️ alacsony hozzáadott érték
️ technológiai lemaradás
️ tőkehiány
️ gyenge innováció
️ széttagolt vállalati szerkezet
️ a mezőgazdaság és a feldolgozóipar közötti gyenge integráció

A kérdés ezért nem csupán az, hogyan lehet több mezőgazdasági terméket előállítani, hanem az is, hogyan lehet Magyarországon nagyobb hozzáadott értéket teremteni.

A hosszú távú kitörés kulcsa a magasabb feldolgozottság, az automatizáció, a digitalizáció, az exportképes magyar márkák és az erősebb agrár-élelmiszeripari integráció lehet.

A magyar élelmiszeripar problémái évtizedek alatt alakultak ki. A felzárkózás sem egyik napról a másikra fog megtörténni.

Szigethy-Ambrus Nikoletta elemzés a kommentek között érhető el.