Az ukrajnai háború katalizátorként hatott a régió fegyverkezésében, amely nem csak a modern harci eszközök beszerzésén keresztül, hanem a biztonságpolitikai gondolkodás megváltozásán is megnyilvánul – mutatott rá Bendarzsevszkij Anton az Oeconomus és az amerikai Claremont Institute közös rendezvényén.
Washingtonban bemutattuk „A közép-európai és amerikai védelmi ipar az orosz-ukrán háború kirobbanása után” című kiadványt, amely azt vizsgálta, hogyan hatott az ukrajnai háború a térségünk biztonsági felfogására.
A poszt-hideghaborús helyzet megváltozását Magyarország korán és elsőként ismerte fel, hazánk már a Krím-félsziget 2014-es annektálásakor már haderőfejlesztésbe kezdett – emlékeztetett az Oeconomus igazgatója.
Hozzátette, a hazai haderő modernizációjának sajátos jellemzője, hogy nem csak harcjárműveket szerzünk be, hanem gyártókapacitásokat is létesítünk az ország területén, az ellátásbiztonság érdekében.
Az ukrajnai háború egyrészt felgyorsította a többsebességű kelet-közép-európai fegyverkezési folyamatokat, másrészt pedig egy vészjelzés is volt Európa túlzott függéséről az USA, Izrael és Dél-Korea felé – összegezte a kötet tanulságait.

A tudósítás linkjét a rendezvényről a kommentek közt találod.