Hogy rajzolta át a háború a geopolitika térképét?
A Három év háború – felkészülés a békére? konferencia harmadik panelbeszélgetésén a szakértők az orosz-ukrán konfliktus geopolitikai hatásait elemezték.
Demkó Attila (Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézete stratégiai jövők programjának vezetője) szerint a háborúhoz a nyugati, az ukrán és az orosz politikai elitek rossz döntései vezettek, a fő felelősség azonban egyértelműen a háborút megindító Oroszországé.
Rámutatott arra is, a geopolitikát nem csak a hideg számítás határozza meg: jól látható a háború kapcsán, hogy Vlagyimir Putyinnak és az orosz nacionalistáknak mennyire fontos a történelem és milyen erős érzelmi töltettel bír számukra Ukrajna, amely az orosz birodalmi gondolkodás szerint Oroszországhoz tartozik.
Robert C. Castel (biztonságpolitikai szakértő, Alapjogokért Központ) úgy vélte, Ukrajna hosszú távon semmiképpen nem maradhatott volna pufferállam, hiszen Oroszországnak nem ez az elképzelése vele kapcsolatban. Oroszország valószínűleg Belaruszhoz hasonló állammá változtatta volna Ukrajnát, de mivel ez nem sikerült, elkerülhetetlen volt az ország csatatérré válása.
Bendarzsevszkij Anton (igazgató, Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány) arra mutatott rá, téves az a médiában gyakran megjelenő képzet, hogy az orosz uralmat már átélt országok, például a balti államok NATO-tagságát bárki is kikényszerítette volna: ezek az országok történelmi tapasztalatuk alapján, az orosz fenyegetéstől tartva a biztonságuk szavatolása érdekében önként csatlakoztak a NATO-hoz.

#HáromÉvHáború #Oeconomus #Konferencia #geopolitika