Én megmondtam...

Avagy, mi történt azelőtt?
.

Ebben az írásban megpróbálom körüljárni, milyen érdekes dolgok történtek az előtt, hogy végül, mint ultima ratio, egy hónapja kitört az orosz-ukrán háború.

De kezdjük a távoli múltban.
.

1848. március 15-én kitört Pesten a forradalom. Magyarország deklarálta függetlenségét, megalakult az Első magyar felelős kormány. A kormány gyorsan megértette, hogy nincs független Magyarország magyar hadsereg nélkül, hozzá is fogott a magyar hadsereg megszervezéséhez.

A fiatal magyar haderő első csatáját Pákozdnál vívta meg a Jellasics horvát bán vezette osztrák haderő ellen - magyar győzelemmel.

Fut Bécs felé Jellacsics, a gyáva,
Seregének seregünk nyomába’,
Megrémülve fut a magyar hadtól;
Magyar hadban egy vén zászlótartó.

Ki az a vén zászlótartó ottan
Olyan tüzes lelkiállapotban?
Szemem rajta kevélyen mereng el:
Az én apám az az öreg ember!

- írta büszkén Petőfi A vén zászlótartó című versében (1848. október).

1848. szeptember 29-e, a pákozdi győztes csata napja, az első magyar önálló reguláris hadsereg megszületésének és nemzeti büszkeségünk napja (a magyar hadsereg sikeres hadjárataival, illetve a szabadságharc bukásával most nem foglalkoznék).
.

Foglalkoznék viszont a Krímmel.

2008 ősze. Ekkoriban vetett a sorsom a Krímbe, ahol egy, az ITD Hungary (az akkori külügy külkerpromóciós cége) szervezésében egy magyar-ukrán üzleti találkozón vettem részt. Első nap Szimferopolban (a Krím centruma, a szerény autonómiához mért fővárosa), második nap Szevasztopolban. Ebéd után, a megbeszélések lezárulásával vendéglátóink elvittek egy csodálatos helyre.

Szevasztopol egy öbölszerű partszakasz "északnyugati" oldalán fekszik, a hely, ahova vendéglátóink elvittek, a partszakasz "déli" oldalán. A terület (a járás) neve, Szevasztopol külvárosa, Balaklava. A partszakaszt, ahol megláttunk a tengert, piros ponttal jelöltem meg. Ez látható a fotón. Egyszerűen isten alkotta magasztos táj. 100-150 méter magas a part és szinte hegymászó felszerelés kell a leereszkedéshez a tengerhez.

Kinézel a sziklákra és nem érted, hogyan produkálhat ilyet a természet. Elnézel a fennsíkról a távoli tenger felé és nem érted, hogy a horizont 50 vagy 150 km-re lehet-e. Elveszted az arányérzékelésedet. Az egyetlen támpont az idegenvezető, aki a kép jobb alsó szélénél áll, tőlem talán 20-30 méterre.

Az idegenvezető, egy középkorú hölgy, főleg velem beszélgetett, lévén egyedül én beszéltem a társaságban jól oroszul (tolmácsoltam is).

Egyszer csak lelkesen elkezdett beszélni. Képzeljem el, mondja, hogy - nem figyeltem, melyik - orosz-török háború után (volt több az 1850-es, 60-as években) hazatért a győztes orosz flotta, félkörívben felsorakozott a tengerpart közelében - lemutatott a sziklák alá -, és a flotta parancsnoka jelentett a pátriárkának, a közeli kolostor felé mutatott (a kép bal oldala), hogy az orosz flotta győzelmet aratott a törökök felett.

Hallgattam, ahogy büszkén mesél a történelmükről - pedig addigra az orosz hadsereg megverte a svéd hadakat (Poltava, 1709), kiűzte Napoleon egész Európán átgázoló seregét, visszavette a lengyelektől sz elhódított területek egy részét (lásd mai Ukrajna), szóval voltak már sikereik. Mégis micsoda büszkeséggel mesélt a törökök felett aratott győzelemről.

Én ott, azonnal megértettem, hogy a Krím - 1954-ig a szovjet időkben is az oroszokhoz tartozott - nem csak a szevasztopoli melegtengeri hadikikötő, de a történelmi gyökerek miatt is fontos az oroszoknak. Ez nem Ukrajna, ez Oroszország.

Ez a történet és a fotó a "bizonyíték", hogy én 14 éve is tudtam, hogy az oroszok a Krímet soha nem adják fel. Pedig az elnököt még Jushenkónak hívták, és évekre voltunk a Majdantól.

Hihetetlen? Elhiszem, de higgyétek el, igaz...
.

És mi történt azóta?

A szevasztopoli kikötőt Oroszország 25 évre szóló államközi egyezmény alapján használta az Szovjetunió szétesése után, amely talán 2015-ben vagy 2016-ban járt volna le, de a Krím enélkül is Oroszország Riviérája volt. A szigeten gyakorlatilag csak oroszul beszéltek, évi több millió orosz (és ukrajnai) turista töltötte itt a nyári szabadságát, a rádiók oroszul sugároztak, moszkvai tőzsdei és árfolyam híreket, időjárást közöltek, stb., stb. A Krím tényleg egy kis Oroszország volt.

Janukovics - aki korábban többször is volt ukrán kormányfő, igaz, Ukrajnában elnöki típusú kormányzás van, a kormányfő politikailag súlytalan - 2010-ben lett elnök (mindenki által elismert szabad választással, ezért a Majdan ténylegesen egy puccs volt), reálpolitikus lévén, egyik első intézkedése volt, hogy emlékeim szerint 20 évvel, 2040-ig meghosszabbította azt az orosz-ukrán államközi egyezményt, amely garantálta az oroszoknak a szevasztopoli hadikikötő használatát.

Ez nem tetszett az ukránok egy részének, de főleg az amerikaiaknak. Ekkor kezdődtek a Majdanhoz vezető szervezkedések, amiről Victoria Nuland, akkor helyettes államtitkár is elárulta, hogy hat milliárdot költöttek az "ukrán projektre".

Lezajlott a Majdan - "forradalom" 3 km2-en egy 600 ezer km2-es országban, ami amerikai finanszírozás és titkosszolgálati, meg Soros szervezés nélkül nem jött volna létre -, Putyin pedig megértette, tapasztalat volt bőven, Irak, Afganisztán, hogy Kijevet hamarosan egy amerikai bábelnök és bábkormány fogja vezetni. Amely fel fogja mondai a hivatkozott államközi egyezményt Szevasztopol használatáról.

Ez indította el a Krím bekebelezését, amelyhez a jogi konstrukciót az amerikaiaktól vette át (lásd Koszovó), de elhihetitek, hogy a krímiek tényleg átszavazták magukat az oroszokhoz. Kijev addig is mostohán kezelte, éppen az orosz lelki és fizikai kötődés miatt...

Végül az események a keleti végeken folytatódtak, Donyeck, Lugansz, színorosz vidékek. Ahol - bár az oroszok ott voltak nyilván a háttérben - az mégis igaz, hogy Moszkva nyolc évig viszonylagos türelemmel nézte, hogy az ukrán hadsereg szakmányban ágyúzott, bombázott civileket - a Nyugat teljes érzéketlensége, sőt, egyetértése mellett.

Közben pedig az USA egyre pimaszabbul nyomult Kijevben. Gyakorlatilag amerikaiakat ültettek friss honosítással a kormányba, Poroshenko maga is amerikai ügynök volt, Biden - még Obama alelnökeként - egyszerűen leváltatta az ukrán legfőbb ügyészt, mert nem tetszett neki, hogy nyomoz a fia ellen.

Ennek a nyugati wirtschaftnak vetett véget Putyin 2022. február 24-én. Kicsit drasztikusan, elismerem, de bármennyire keresek más megoldást, nem találok. A Nyugat nem vette komolyan Putyint.

De, láthatjátok, hogy ez a háború nem egy hónapja kezdődött. Én már 2008-ban láttam, igaz, akkor még nem tudtam, hogyan fog zajlani. Ennek megértéséhez nekem, de az oroszoknak is kellett még 10-12 év.
____________________

Kép: Google maps és a szerző fotója (2008)

A Pákozdi csata
https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1kozdi_csata

Petőfi Sándor - A vén zászlótartó
http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/petofi/venzasz.htm