Amikor Orbán hülyét csinál Brüsszelből,

avagy mégis bele lehet nyúlni a szent piacba....
. . . . . .

Szokatlan módon csütörtök este rögtön közzétette az Európai Bizottság elnöke, hogy milyen prezentációt vetített le az állam- és kormányfőknek a versailles-i EU-csúcson az energetikai sérülékenység és a nagy orosz leválás témájában. Ebből derült ki, hogy nemcsak az orosz gázról terveznék a leválást 5 éven belül, hanem a szénről és olajról is, miközben már most március végére és május végére fontos tervek kidolgozásához kért felhatalmazást. A kedden bemutatott csomaggal összhangban például javasolja a rezsicsökkentést az árampiacon a lakosságnak és a mikrovállalkozásoknak, belenyúlnának az árampiacba egy árkorlát bevezetésével és különleges állami támogatási szabályok is jöhetnek az energiaár-sokk enyhítésére.

(...)

Amint a keddi csomag is utalt rá, a Bizottság elnöke többek között azt javasolta az állam- és kormányfőknek, hogy:

• A lakosság és a mikrovállalkozások számára az uniós szabályok lehetővé teszik a kiskereskedelmi villamosenergia árak átmeneti meghatározását. Magyarul azt javasolja, hogy fontolják meg a tagállamok a rezsicsökkentést odahaza, azaz a hatóságilag megszabott áramárakat a sérülékeny társadalmi csoportoknak.

• A speciális állami támogatási szabályokkal támogatásokat lehet nyújtani a megugrott energiaszámlák miatt bajba került cégeknek/iparágaknak. Itt egyrészt az energiakereskedőkre kell gondolni, amelyek a megugró nominális árak miatt megugró fedezeti követelményeket nem tudják teljesíteni, így az összeomlásuk a saját ügyfélkörüket sodorná bajba és ezért a kereskedők likviditási támogatást kaphatnának. Emellett a bizottsági elképzelések között szerepel az is, hogy maga az állam (állami cég) lépne be az energiakereskedők és a fogyasztók közé és az ársokkot így az állami cég nyelné el költségvetési forrás segítségével. Továbbá tényleges állami támogatást is nyújthatna az állam a cégek számára az energiaszámláik kifizetésére.

• Meg kell vizsgálni az energiaárak elszállásán sokat kereső (energiatermelő, illetve kereskedő) cégek profitjának nagyobb elvonását átmeneti különadók formájában. Itt korábban a Nemzetközi Energia Ügynökség évi 200 milliárd eurónyi potenciálisan beszedhető plusz adót jelzett, de fontos, hogy az igazán nagy extraprofit a kitermelő cégeknél jelentkezik (pl. Gazprom orosz anyacége), nem pedig az európai kereskedőknél, így az intézkedés gyakorlati megvalósítása és a valóban érdemi adóbevétel beszedése sok kérdőjelet felvet amellett, hogy bajba sodorhat „ártatlan” kereskedőket is.

• Átmeneti árplafont is meg kell vizsgálni az árampiacon, hogy a gázárak erős kihatása az áramárakra gyengüljön (a belépő utolsó rugalmas kapacitás sokszor a gáz és ezért a gázárak elszállása az áramárakat is az égbe tolta, komoly nehézségeket okozva Európa-szerte a cégeknek, intézményeknek). Éppen erre utal a prezentáció alábbi második ábrája is. Ez az árplafon akár a fentebb már említett módon is bevezetésre kerülhet (állami szereplő belép a kereskedők és a fogyasztók közé és rajta keresztül lenne érvényesítve a plafon, illetve kompenzálva a kereskedő). Egy árampiaci árplafon így azokat a turbulens időszakokat küszöbölné ki, amikor a gázárak ugrása egyébként még jobban felhajtja az áramárakat.
_______________

Teljes cikk: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220311/kiderult-johet-az-eu-s-rezsicsokkentes-belenyulhatnak-az-arampiacba-5-ev-lenne-a-teljes-orosz-levalasra-532789