Baka András politikai elfogultsága beiktatási beszéde alapján nem vonható kétségbe, in medias res a korábbi rendszer árnyalatlan gyalázásába kezdett - persze jogászként jogilag nem is tudta volna másképp saját illegitim helyzetét “igazolni”.

Az utolsó legitim köztársasági elnököt, Sulyok Tamást (akinek Baka egy szót nem szentelt!) alpári sílusban “bábnak” titulálta a jelenlegi miniszterelnök. Én ezt az emberi méltóságot sértő jelzőt nem fogom sosem leírni, ám ez a jelen helyzet lényegén nem változtat semmit.

Baka András jogi tevékenysége alapján rajzolt arcéle mindenesetre döntéseiből megismerhető👇

1. Nemzetközi ügyek az EJEB bírájaként (1991–2008)

️ Írországi abortusz-tájékoztatási ügy (Open Door and Dublin Well Woman v. Ireland, 1992)
Helyzet: Az ír hatóságok megtiltották olyan tanácsadó központok működését, amelyek az Egyesült Királyságban elérhető abortuszklinikákról adtak tájékoztatást. Az EJEB kimondta, hogy a tilalom sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének véleménynyilvánítás szabadságáról szóló 10. cikkét.
Baka részvétele az ügyben: Baka – az ír és a spanyol bíróval együtt – különvéleményt (dissenting opinion) fogalmazott meg. Ebben kifejtette, hogy a nemzetközi bíróságnak tiszteletben kell tartania a nemzetállamok mérlegelési jogkörét, és nem írhatja felül azok morális és alkotmányos döntéseit a nemzetközi egyezmények kiterjesztő értelmezésével.
(EJEB-ítélet: Open Door and Dublin Well Woman v. Ireland, App. no. 14234/88, 14235/88, 1992. október 29.)
/Megj.: ez a döntés Baka András későbbi munkásságától alapvetően eltért, igaz, az évek során az EJEB jogi klímája is jelentősen átalakult./

️Transzneműek jogi elismerése (Christine Goodwin v. United Kingdom, 2002)
Egy nemátalakító műtéten átesett transznemű nő (tehát eredetileg férfi) beperelte a brit államot, mert a hatóságok nem módosították a születési anyakönyvi kivonatát, ami megakadályozta, hogy házasságot kössön egy férfival. Ezek mellett panaszt tett még a TB, a nyugdíj és a foglalkoztatottság ügyeiben is.
Az EJEB Nagykamarája egyhangú döntéssel (17–0) elmarasztalta az Egyesült Királyságot a magánélethez és a házasságkötéshez való jog megsértése miatt (8. és 12. cikk). Mivel az ítélet egyhangú volt, Baka András a testület tagjaként a többségi döntést jegyezte, ugyanakkor nem fűzött hozzá egyéni indokolást.
(EJEB-ítélet: Christine Goodwin v. the United Kingdom, App. no. 28957/95, 2002. július 11.)

️A magzat jogi státusza (Thi-Nho Vo [vietnámi származású francia hölgy] v. France, 2004)
1991-ben Thi-Nho Vo 6 hónapos státuszra ment a kórházba várandósságával. Egy hasonló nevű hölgy, Thi Thanh Van Vo viszont méhen belüli fogamzásgátló eltávolítására ment. A neveket felcserélték, a várandós hölgy magzatburkát felszúrták, elfolyt a magzatvíz, szükséges volt a várandósság művi megszakítása. A 20-21 hetes magzat teljesen ép volt.
A kérelmező büntetőfeljelentést tett az orvos ellen magzatának gondatlanságból elkövetett emberölése (szándékolatlan emberölése), valamint a saját maga elszenvedett, gondatlanságból okozott testi sértése miatt. A francia bíróságok az emberölés miatti vádakat ejtették, arra hivatkozva, hogy a francia büntetőjog értelmében a magzat nem minősül jogi értelemben vett „személynek”, így nem lehet emberölés áldozata.
Az EJEB Nagykamarája 14–3 arányban megállapította, hogy nem történt egyezménysértés, mivel a magzat jogi értelemben vett személyisége nem élvez abszolút védelmet a 2. cikk (élethez való jog) alapján, és annak meghatározása a tagállamok mérlegelési jogkörébe tartozik. Baka András a többségi határozatot szavazta meg.
(EJEB-ítélet: Vo v. France, App. no. 53924/00, 2004. július 8.)

️Az 1956-os tatai sortűzper (Korbely v. Hungary, 2008)
Korbely János századost a magyar Legfelsőbb Bíróság 2001-ben 5 év szabadságvesztésre ítélte az 1956. október 26-i tatai sortűz miatt emberiesség elleni bűncselekmény jogcímén.
Az EJEB Nagykamarája 11–6 arányban elmarasztalta a magyar államot, kimondva: az elkövetés idején a hatályos nemzetközi jog alapján a cselekmény nem minősült emberiesség elleni bűntettnek, így sérült a visszaható hatályú büntetés tilalma (7. cikk). Baka a 11 fős többséggel szavazott. 2008-ban a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy a nemzetközi jognak megfelelő ítélet született, amit szavazatával támogatott.
(EJEB-ítélet: Korbely v. Hungary, App. no. 9174/02, 2008. szeptember 19.)

2. Hazai bírói tevékenység

️ a 2006-os perek és a Kúria (2009–2020)
Semmisségi törvény kapcsán (2011): Legfelsőbb bírósági elnökként Baka ellenezte a 2011. évi 16. törvényt, amely semmissé tette a 2006-os őszi események kapcsán kizárólag rendőri tanúvallomásokra vagy jelentésekre alapozott ítéleteket. Nézete szerint a jogalkotó ezzel közvetlenül beavatkozott a bíróságok ítélkezési függetlenségébe.

️A 2006-os áldozatok kártérítési eljárásai (pl. Dukán Dániel esete):
A Kúria Baka vezetése alatt álló tanácsa elutasította a 2006-ban ártatlanul bántalmazott és fogva tartott áldozatok kártérítési igényeit.
Fontos megjegyezni: a felülvizsgálati eljárás erősen szabályozott, amik megkötik a mozgásterét egy ilyen tanácsnak. Az elutasító döntések fakadhattak a formális jogi keretekből is, nem feltétlenül a bíró személyes/politikai szándékából.
Miután előző tisztségéből elmozdították, Baka 2020-as nyugdíjazásáig a Kúria ítélkező tanácsvezető bírájaként dolgozott tovább. Ezen időszak alatt több bírósági fórumon és nemzetközi nyilatkozatban is felszólalt a bírósági szervezetrendszert érintő átalakítások és a bírói függetlenség vélt csorbítása ellen.

3. Nemzetközi per saját elmozdítása ügyében (Baka v. Hungary, 2011–2016)

️A 2011-es Alaptörvény átmeneti rendelkezései megszüntették a Legfelsőbb Bíróságot, létrehozva a Kúriát. Ez Baka 2015-ig szóló elnöki mandátumának idő előtti megszüntetésével járt.
Baka a strasbourgi bírósághoz fordult, ahol 2016-ban elmarasztalták a magyar államot: a bíróság kimondta, hogy megsértették a bírósághoz fordulás jogát (6. cikk) és a véleménynyilvánítási szabadságát (10. cikk), valamint 100 000 euró kártérítést ítéltek meg a javára.
(EJEB-ítélet: Baka v. Hungary, App. no. 20261/12, 2016. június 23.)