BEVALLOM! Tegnap teljesen lekészültem lelkileg... Annyira megérintett SZINImini drágám vallomása a magányról. Már majdnem azon gondolkodtam, hogy összedobjuk neki a „Fogadj örökbe egy fotóst!” programot. 🤝😂 Erre jön a fideszes anyám... , rám néz, majd teljes nyugalommal megszólal: – Kislányom... te ezt teljesen félreolvastad! Mondom: – Tessék?! Mire ő: – A hangsúly nem a magányon volt... hanem a CSÚCSON! ☝️️

BASZKIKULI!!!!!

És tényleg!!!!! Ez nem egy magányos ember segélykiáltása volt... hanem egy használati útmutató! Magyarra lefordítva valahogy így hangzik: „A csúcson egyedül vagyok... mert ott már senki nem szól bele.”

JAJ DE JÓÓÓÓÓ!!!!! Most egy picit megnyugodtam. Már azt hittem, valami komoly lelki válság készülődik... erre kiderül, hogy csak a teljes körű döntéshozatal természetes velejárójáról volt szó. ️

Nekem ezzel semmi bajom! Sőt! Nekem az is megfelelne, ha minden oldalra beírná magát az Alaptörvénybe. ✍️ Az előszóba is. A tartalomjegyzékbe is. A lábjegyzetbe is. Szükség esetén a gerincére is.

ERRE SZAVAZTAM! ️

ÁRADJON AZ A CSÚCS, AHOVÁ MÁR A HANGSÚLY IS EGYEDÜL MÁSZIK FEL! ️
ÁRADJON AZ ALAPTÖRVÉNY, AMELY MÁR MAGÁTÓL IS KINYÍLIK A MEGFELELŐ OLDALON!
ÁRADJON A TARTALOMJEGYZÉK, AMELY ELŐRE TUDJA, KI SZEREPEL MINDEN FEJEZETBEN!
ÁRADJON A LÁBJEGYZET, AMELY ELŐLÉPTETTE MAGÁT FŐSZÖVEGGÉ!
ÁRADJON A PUSSZANCS!
ÁRADJON AZ ALGO-RITUS!