“A romlás vagyok, a hanyatlásvégi Róma:
jönnek a szőke és roppant barbárhadak
s a Birodalom únt akrosztikont farag
s stílusát bágyadó alkonyat aranyozza.”
(Verlaine, Fáradtság)

Most talán örvendeznem kellen: lám, lám megmondtam előre és tessék, már maguk sem titkolják; ám csupán fáradtságot érzek, tompa rosszkedvet - fáj ami velünk történik. Fáj nézni, ahogy elerőtlenedünk; ahogy energiáinkat -ha ugyan még vannak - olyan hamis kérdések kötik le, mint a gender, woke és egyéb szamárságok. Ugyanolyan buborékban élnek társadalmak, mint a brüsszeli bürokraták - cinikusan vagy csak álmos beletörődéssel, de azt várják, hogy vége legyen️

2024 erről fog szólni! Rálépünk erre az útra vagy Magyarország magyar marad.