Kötter Tamás posztja

Íme a kívülről irányított, de belülről vezérelt (Békés Márton) ellenzék egyik (valódi) vezére.

Ismét a világra hivatkozik és a “nyugatot” majmolja. Exportideológiák mentén politizál, az olyan “hétköznapi” kérdéseket, mint a fűtés, villamosenergia is ideológiai alapon kezeli, miközben az gondolja, hogy ami nem működik a balosok mennyországában, Németországban (korábban Moszkva) az majd működni fog Magyarországon.

Akkor lássuk Hortay Olivér egy valódi szakértő véleményét a kérdésben.

Hortay Olivér - 2022. 02. 02.

Dobrev Klára szerint nincs szükség Paks 2-re, mert a világ már túllépett a nukleáris technológián.

A paksi bővítés támadása egyet jelent Magyarország ellátásbiztonságának, klímavédelmi törekvéseinek és rezsicsökkentési programjának támadásával.
Ma, a hazai áramtermelés felét, a meglévő paksi blokkok biztosítják, ezek üzemideje azonban bő tíz év múlva lejár.
Ezzel párhuzamosan a villamosenergia-igények folyamatosan nőnek.
A megújulók önmagukban nem kínálnak megoldást, mert egy ország energiamixét nem lehet csak időjárásfüggő termelőkre építeni (Németországban például már a 40 százalékos arány is komoly problémákat okoz).
Az ellátásbiztonsághoz szükség van nukleáris, szén, vagy gáztüzelésű alaperőművekre is.
Egy atomerőmű teljes életciklusra vetített fajlagos szén-dioxid-kibocsátása: 3 tonna/GWh, egy gáztüzelésűé: 490 tonna/GWh, egy széntüzelésűé pedig: 820 tonna/GWh.
Ha tehát az ellátásbiztonság és a klímavédelem is fontos, akkor a paksi bővítésnek nincs alternatívája.
👉 Ráadásul, a rezsicsökkentés részben azért tartható fenn (az európai energiaválság közepén is), mert a Paksi Atomerőmű termelési költségeit nem érinti a tüzelőanyag- és kvótaárak robbanásszerű emelkedése.

A világ pedig Dobrev kijelentésével éppen ellentétes irányba változik: egy atomreneszánsz időszak van kibontakozóban.
A nukleáris energia ellen szóló szakmai érvek elfogytak és mára valamennyi mértékadó nemzetközi szervezet a technológia mellett áll.
Világszerte több atomerőmű épül, mint valaha és például az USA, Kína, Franciaország, vagy az Egyesült Királyság rekordösszegeket áldoz nukleáris innovációra.
Az EU-n belüli politikai vita is a végéhez közelít: az Európai Bizottság a napokban véglegesíti azt a rendeletét, amiben - az előzetes nyilatkozatok alapján - fenntarthatónak minősíti az atomenergiát.
Még a legradikálisabb zöld pártok is sorban állnak be a technológia mögé.

Ha tehát Dobrev Klárát a magyar villamosenergia-rendszer tulajdonságai nem győzik meg és inkább a globális, vagy európai trendekhez igazodna, akkor is bátran támogathatja a nukleáris technológiát.