/posztok.hu
💪 Orbán Viktor képes hatékonyan kormányozni a nyugati jobboldal szerint
️ A magyar miniszterelnök politikájának súlya van, "tudja hány óra". Ezt becsülik és tisztelik benne az új nyugati jobboldali…
Dobrev Klára szerint nincs szükség Paks 2-re, mert a világ már túllépett a nukleáris technológián.
Hortay Olivér írása
A paksi bővítés támadása egyet jelent Magyarország ellátásbiztonságának, klímavédelmi törekvéseinek és rezsicsökkentési programjának támadásával.
Ma, a hazai áramtermelés felét, a meglévő paksi blokkok biztosítják, ezek üzemideje azonban bő tíz év múlva lejár. Ezzel párhuzamosan a villamosenergia-igények folyamatosan nőnek. A megújulók önmagukban nem kínálnak megoldást, mert egy ország energiamixét nem lehet csak időjárásfüggő termelőkre építeni (Németországban például már a 40 százalékos arány is komoly problémákat okoz). Az ellátásbiztonsághoz szükség van nukleáris, szén, vagy gáztüzelésű alaperőművekre is. Egy atomerőmű teljes életciklusra vetített fajlagos szén-dioxid-kibocsátása: 3 tonna/GWh, egy gáztüzelésűé: 490 tonna/GWh, egy széntüzelésűé pedig: 820 tonna/GWh.
Ha tehát az ellátásbiztonság és a klímavédelem is fontos, akkor a paksi bővítésnek nincs alternatívája.
👉 Ráadásul, a rezsicsökkentés részben azért tartható fenn (az európai energiaválság közepén is), mert a Paksi Atomerőmű termelési költségeit nem érinti a tüzelőanyag- és kvótaárak robbanásszerű emelkedése.
A világ pedig Dobrev kijelentésével éppen ellentétes irányba változik: egy atomreneszánsz időszak van kibontakozóban. A nukleáris energia ellen szóló szakmai érvek elfogytak és mára valamennyi mértékadó nemzetközi szervezet a technológia mellett áll. Világszerte több atomerőmű épül, mint valaha és például az USA, Kína, Franciaország, vagy az Egyesült Királyság rekordösszegeket áldoz nukleáris innovációra. Az EU-n belüli politikai vita is a végéhez közelít: az Európai Bizottság a napokban véglegesíti azt a rendeletét, amiben - az előzetes nyilatkozatok alapján - fenntarthatónak minősíti az atomenergiát. Még a legradikálisabb zöld pártok is sorban állnak be a technológia mögé.
Ha tehát Dobrev Klárát a magyar villamosenergia-rendszer tulajdonságai nem győzik meg és inkább a globális, vagy európai trendekhez igazodna, akkor is bátran támogathatja a nukleáris technológiát.
Dobrev Klára szerint nincs szükség Paks 2-re, mert a világ már túllépett a nukleáris technológián.
A paksi bővítés támadása egyet jelent Magyarország ellátásbiztonságának, klímavédelmi törekvéseinek és rezsicsökkentési programjának támadásával. Ma, a hazai áramtermelés felét, a meglévő paksi blokkok biztosítják, ezek üzemideje azonban bő tíz év múlva lejár. Ezzel párhuzamosan a villamosenergia-igények folyamatosan nőnek. A megújulók önmagukban nem kínálnak megoldást, mert egy ország energiamixét nem lehet csak időjárásfüggő termelőkre építeni (Németországban például már a 40 százalékos arány is komoly problémákat okoz). Az ellátásbiztonsághoz szükség van nukleáris, szén, vagy gáztüzelésű alaperőművekre is. Egy atomerőmű teljes életciklusra vetített fajlagos szén-dioxid-kibocsátása: 3 tonna/GWh, egy gáztüzelésűé: 490 tonna/GWh, egy széntüzelésűé pedig: 820 tonna/GWh. Ha tehát az ellátásbiztonság és a klímavédelem is fontos, akkor a paksi bővítésnek nincs alternatívája.
👉 Ráadásul, a rezsicsökkentés részben azért tartható fenn (az európai energiaválság közepén is), mert a Paksi Atomerőmű termelési költségeit nem érinti a tüzelőanyag- és kvótaárak robbanásszerű emelkedése.
A világ pedig Dobrev kijelentésével éppen ellentétes irányba változik: egy atomreneszánsz időszak van kibontakozóban. A nukleáris energia ellen szóló szakmai érvek elfogytak és mára valamennyi mértékadó nemzetközi szervezet a technológia mellett áll. Világszerte több atomerőmű épül, mint valaha és például az USA, Kína, Franciaország, vagy az Egyesült Királyság rekordösszegeket áldoz nukleáris innovációra. Az EU-n belüli politikai vita is a végéhez közelít: az Európai Bizottság a napokban véglegesíti azt a rendeletét, amiben - az előzetes nyilatkozatok alapján - fenntarthatónak minősíti az atomenergiát. Még a legradikálisabb zöld pártok is sorban állnak be a technológia mögé.
Ha tehát Dobrev Klárát a magyar villamosenergia-rendszer tulajdonságai nem győzik meg és inkább a globális, vagy európai trendekhez igazodna, akkor is bátran támogathatja a nukleáris technológiát.
