A téma tényleg komoly: Magyar Péter és a Tisza Párt nem eltörölni, hanem uralni akarja a múltat: átszínezni, átértelmezni, elmosni, vagy egyszerűen semmisé tenni.

Magyar Péter és a Tisza Párt nem eltörölni, hanem uralni akarja a múltat: átszínezni, átértelmezni, elmosni, vagy egyszerűen semmisé tenni. Ha ezt az axiómát elfogadjuk – és az elmúlt hetek tapasztalatai alapján miért ne tennénk –, akkor azonnal értelmet nyer a vitnyédi, meg nem épült migránstábor körüli diskurzus, vagy éppen a korábbi Fidesz-kormányok társadalompolitikai és gazdasági eredményeinek radikális átkeretezése.

Egy új politikai erőnek két választása van: vagy teljesen új ideológiát hoz létre (ez a múlt eltörlése), vagy a meglévő, a társadalom többsége által már elfogadott sarokköveket (nemzeti szuverenitás, migráció elutasítása, családközpontúság) teszi magáévá, csak éppen a saját vezető szerepe alá hajtva azokat (ez a múlt uralása).
A Tisza Párt az utóbbit választotta: nem a jobboldali választók alapértékeit támadja, hanem azt a politikai elitet, amely eddig ezen értékek kizárólagos képviselőjeként határozta meg önmagát. A múlt átértelmezése így válik a jelenlegi hatalomgyakorlás lebontásának legfőbb eszközévé.

De vajon Brüsszel árnyékában mennyiben képes folytatni a Tisza Párt a Fidesz kül-, bevándorlás-, gazdaság- és szociálpolitikáját?

A brüsszeli ajánlások feketén-fehéren bizonyítják, hogy a „fideszi szociálpolitika + brüsszeli megfelelés” képlete matematikailag és politikailag is szinte kizárt. Kizárt és ezt az idő be fogja bizonyítani!