A kávéházi kuruckodásnak vége van!

Azoknak, akik eltartott kisujjal hüledeznek azon, hogy Orbán Viktor a Vadhajtásokat dicsérte Dopeman podcastjében ideje lenne felébredni és észrevenni, hogy a szürcsölgető bölcselkedők ideje elmúlt. Azokra, akik kényelmesen, burokban ülve várják, hogy álljon meg a világ és közben arról tartanak kiselőadást fél tucat embernek, hogy miért nem állt még meg, nekik a jövőben nem lesz mozgásterük, mert ebben a világban olyanokra van szükség, akiknek az eszük és a szájuk mellett a kezük és a lábuk is jár.

A miniszterelnöknek azon a ponton minden szava igaz. A sebek nyalogatása, a túlgondolások és filozófiai okfejtések ideje lejárt. Csinálni kell. Műsort, podcastet, hírportált, közösségi oldalakat, fórumokat, találkozókat, utcai megmozdulásokat, ha az ügy megkívánja.

Eleget hallgattam az elmúlt hetekben, hogy éppen melyik jobboldali celeb vagy művész volt rossz húzás. Dopemantől Tóth Gabin keresztül Jaberig a bölcsek tanácsa eltartott kisujjal ment végig a nagy megfejtéseken, szerintem minden esetben alaptalanul, vakon és teljesen figyelmen kívül hagyva azt, hogy a világ mozog és igazából csak ők kapaszkodnak.

Dopeman csinálta és csinálja egész életében. A Vadhajtások volt van és ha fogadnom kéne azt mondanám, hogy lesz is. Hogy ezek a formációk nem tökéletesek? Esélyes. Nem hibátlanok? Biztosan. Néha nehezen vállalhatók? Az is előfordulhat. De százezrek követik, hallgatják őket és beszélnek róluk társaságban úgy, hogy elhallgatni, lelőni, eltörölni ezeket a formációkat nem lehet, mert bot és kő az alkotóik semmi több. Nincs manír, nincs alapozó csak a lényeg. A nap végén pedig inkább legyen sok vámszedő, mint néhány büszke farizeus.

Lefőtt a kávé, igyatok a kútból!