Mindenki h*lye, aki nem akar belehalni a halálvárásba?

Abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy szakadéknyi különbség van a klímaváltozás és a klímakatasztrófa kifejezések között.

Most mégis az lett a mondás újból, hogy Trump lerombolja a világot azzal, hogy nem hisz a klímaváltozásban. Pedig ez hazugság.

Mindenki, de tényleg meggyőződésem, hogy minden elfogadja azt a tényt, hogy a bolygónk klímája változik. Látjuk, tapasztaljuk, velünk van mióta ember él a földön és így volt mióta a bolygónk létrejött.

A vita tárgya az, hogy mi közünk nekünk ehhez? Hogy alkalmazkodni kell, beletörődni vagy megállítani? Vagyis ez lehetne, ha nem úgy nézett volna ki az elmúlt évtized, hogy mindenki h*lye, aki nem klímarettegő és nem fogadja el tényként, hogy a papírszívószál a tankerhajókkal kézenfogva menti meg a bolygót a pusztulástól, hogy minden gyermek egy késszúrás a bolygónak, de az elektromos tankok és harckocsik már megváltják a világot, hogy igazából az lenne a legjobb nekünk, ha egy olyan bolygón élünk, ahol mi emberek nem is élünk.

Mondom, innen indultunk és részben ez vezetett oda, hogy az európai gazdaság romokban, az európai gazdák az utcán, az európai jövőkép pedig a kukában.

Az a csúnya klímaváltozás meg csak változik tovább.

Mindezen érveket figyelembe véve talán, ismétlem TALÁN, meg lehet érteni, ha VÉGRE megjelentek olyan hangok a világban, amelyek azt mondják, hogy elég volt abból, hogy belehalunk a halálvárásba.

Lesznek változások? Igen, alkalmazkodjunk hozzá.
Lesznek nehézségek? Készüljünk rá.
Lesznek gyenge pillanatok? Erősödjünk meg!

A globalisták receptjét a klímaváltozásra már próbáltuk, nem működött. Ideje más megközelítésből tekinteni a jelenségre.

Ti mit gondoltok?