Gyerekkorom egyik kedvence volt a Jancsi és Juliska meséje. Na nem a happy end miatt, hanem mert kolbászból volt a kerítés. Számtalanszor ábrándoztam kislányként, hogy bárcsak a mi házunk kerítése is ehető lenne…

A kolbászból a kerítés mondjuk a mai napig nem valósult meg az életem egyik területén sem, de az biztos, hogy vidéki gyerekként, disznóvágásokon szocializálódva a füstölt kolbász ízénél kevesebb jó dolgot tudok elképzelni.
...
Ugyan ma már a napi szintű húsfogyasztással én sem értek egyet (inkább egészségügyi mint etikai okból), de azért az engem is elgondolkodtatott, hogy egy hazai párt elnöke annyira nem ismeri a magyar néplelket, ennek az országnak a lakóit, hogy azt gondolja, "műhússal" meg lehet minket etetni...