Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából a 2022-es és 2023-as esztendőt Petőfi-emlékévvé nyilvánította az Országgyűlés, a magyar kormány pedig erre a célra 9 milliárd forintot biztosít.

A bicentenárium alkalmából a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) két ideiglenes kollégiuma által kiírt 2 milliárd forint értékű pályázatára március végéig várják a jelentkezéseket. Emellett a Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesülete koordinálásával, az NKA pályázatok keretében 11 Petőfi-emlékház, valamint négy reformkori szerző, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Katona József és Mikszáth Kálmán emlékháza újul meg, az önkormányzatok és fenntartók együttműködésével. Az NKA a pályázaton felül további 700 millió forinttal támogatja a bicentenáriumi programsorozat megvalósulását.

A vidéki múzeumok számára kiírt Magyar Géniusz program részeként nagyszabású utazókiállítás valósul meg, amely a vidéki múzeumok legértékesebb örökségeit mutatja be, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége koordinálásával és szakmai útmutatása alapján. Hatvanhat közgyűjteményben indulnak bicentáriumi programok.

Elindulnak a Petőfi Klubok is: 2022-ben 100 településen, jövőre pedig már 200 településen működnek majd, hogy a kultúrához való hozzáférést szolgálják minél szélesebb társadalmi rétegek számára. A klubok programkínálatába becsatlakozik egyebek mellett a Déryné-program, a Nemzeti Filmintézet filmklubja, Petőfi Kulturális Ügynökség irodalmi és zenei produkciói és a Filharmónia Magyarország Nonprofit Kft. komolyzenei programjai is.

Az irodalomtörténeti sorozat mellett elindul a reformkor képzőművészetét bemutató sorozat, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat pedig tudománynépszerűsítő programokkal, kiadványokkal készül.

2022 januárjától megújulnak a PIM kiállító- és közönségforgalmi terei, az átépítés alatt a kiállítások szünetelnek. Az őszig tartó munkálatok során összenyitják a Károlyi-palota udvarát a Károlyi-kerttel, zöld felületeket telepítenek, a pódiumon pedig koncerteket és irodalmi programokat rendeznek.