Irán megtámadta Izraelt. Szinte biztos az eszkaláció
Ma van az idősek világnapja.
Amikor kb. 17 voltam, összevitáztunk a haverokkal egy helyi közösségben. Emlékszem, hogy akkor nagyon rosszul esett minden.
Amikor este 11 körül hazaértem, édesanyám várt már pizsamában. Kérdezte mi történt, mire én elmeséltem neki. Végighallgatott majd odajött hozzám, megölelt és annyit mondott: “Ne félj, amíg engem látsz”.
Ma már én kísérem a boltba. Belém karolva jön, lassan sétálva. Sokszor csak úgy beültetem magam mellé a kocsiba, ahol beszélgetünk, miközben nézi a tájat.
Hallgatom, nézem és most már én mondom azt gondolatban: “Ne félj, amíg engem látsz.”