Azt írja nekem Mátyás, hogy „De ki ölte meg? Az oroszok, vagy az Ursula?” – kommentálva a posztomat, amiben egymás mellé tettem az EU Bizottság elnökének újraválasztásáról szóló hírt az újabb kárpátaljai áldozat képével. „Ezt a két kérdést is fel lehetne tenni, egy magyar embernek, a követői számára tenni!”

A válaszom: „megint egy leegyszerűsítő/butító kérdés Mátyás! A háborúskodást ki kezdte? Ki nem tartott be megállapodásokat? Mit gondol, mégis milyen messzire vezet ez a téma? Nem feltételezem, hogy egyáltalán veszi magának valaha a fáradságot, hogy felfejtse a szálakat. Kényelmesen pöffeszkedik a mainstream narratívájában, amiben az 'oroszok' a kizárólagos bűnösök, mindenki más áldozat. Nincs mit kezdeni ezzel a szinttel. Ursula Ön szerint megérdemli a posztját eddigi 'teljesítménye' alapján? És az európaiak érdekeit szolgálja? Már azt sem veszi észre Mátyás, hogy nem EU-s tagállamról vitatkozunk... Ön még emlékszik rá, mi az EU egyáltalán, miért jött létre, mi a küldetése? Szeretne tankolni holnap? Fűteni télen? Enni, élni... Az a baj, hogy az orbáni politikát nyakló nélkül szidóknak halvány sejtelmük sincs arról, mi történt volna, ha a magyar kormány mindent hagyott volna, amit az ukrán zászlóba öltöző Ursula ránk akart erőltetni. Meg kellene élniük... Visszatérve a kérdésére 'egy magyar embernek' (na, ez a megszólítás a legszebb, nem vártam öntől), gyilkolni nemcsak a harctéren lehet, hanem bársonyszékből is - sőt, onnan a legkönnyebb. Ez a nő még csak nem is katona, és sikerült aktívan közreműködnie védelmi miniszterként a Bundeswehr leamortizálásában... A saját honfitársait is halálba küldi majd? Sosem leszünk egy platformon ebben a kérdésben, Mátyás. Soha.