Van olyan, amikor az embernek nincsenek saját gondolatai. Megy a tömeggel, követi a divatot – vagy az utasításokat.
És minden kornak, időszaknak megvan az aktuális divatja. Biztos mindenki találkozott már a tipikus 16 éves, Che Guevarra pólós hülyegyerekkel. Tíz évvel ezelőtt kb. minden másodikon ilyen volt, és még mára sem ment ki teljesen a divatból.
De mindig jönnek újabb divatok, újabb ikonok. A legújabb az az állítólagos újságíró-blogger, Roman Protaszevics, akit a fehérorosz hatóságok letartóztattak, és akiről kiderült, hogy valójában a neonáci milíciával együtt harcolt az ukrajnai konfliktusokban.
A mítosz hamar összeomlott. De nem elég hamar ahhoz, hogy a hülyegyerekek ne jöttek volna azonnal elő a „Free Protaseich” feliratokkal, profilképekkel. Hogy ezt a nyugati baloldal konkrét utasítására tették, vagy tényleg önszorgalomból, maguktól ilyen hülyék, ez igazából nem is lényeges.
A lényeg a hülyeség. Az, hogy jön egy trend, egy divathullám külföldről, egy szlogen, amit mindenki elkezd szajkózni. Lehet akár egy politikaii szlogen is. Mint például hogy "Black Lives Matter". Vagy egy bűvös szó: "klímapánik". Valakik megmondják, mi a trend, mit kell gondolni, mit kell csinálni. Vagy egyszerűen csak beszivárog sokak agyába a (közösségi) médián keresztül.
A Che Guevarra póló tipikusan ilyen volt. Mi fogalma volt az azt hordó tiniknek bármiről is… Hogy mi az a kommunizmus, hogy Che Guevarra egy tömeggyilkos volt, és koncentrációs táborokat üzemeltetett... A minimális tényeknek sem néztek utána, mert menőnek tűnt a csávó. És fölvették a pólót.
Na most egy 16 éves hülyegyereknek ezt az ember elnézi. Majd kinövi. Vagy nem, de bízzunk benne, hogy igen. Egy 45 éves embertől viszont már joggal várnánk el többet. Nem az a gáz, hogy fiatalos, bohókás, örökifjú, laza. Ez tök OK. Esküszöm, még az is lehet vicces és kedvesen béna, hogy nem tud fölszerelni egy polcot, mert ő értelmiségi. De hogy ugyanúgy gondolkodás nélkül, a tömeggel együtt, politikai állásfoglalásként kitegyen egy profilképet, ahogy a 16 évesek vették föl a Che Guevarra pólót, ráadásul mindezt főpolgármesterként, az vérciki.
És még cikibb, ahogy 4 nappal később sunyin, szó nélkül leszedte, amikor kiderült, hogy a „hős” szabadságharcos nagyon nem az, akinek hitték. Bocsánatot lehet kérni, hogy tévedtünk. Vagy az is OK lenne, ha az mondaná, hogy ő márpedig szimpatizál egy politikai aktivistával, aki valamilyen rendszer ellen harcol,. Akkor is, ha mi nem szimpatizálunk az adott emberrel. Nem kell egyetérteni az elvekben. De Karácsonynak nincsenek elvei. Vagy politikai hitvallása. De még pragmatikus elképzelései sem. Ő épp azt mondja, ami aznap divatos. Mindkét rész fontos: egyrészt a „mondja”. Mert nem csinál semmit, csak üres frázisokat pufogtat és a Facebook-on jóemberkedik Másrészt az „aznap” is fontos: akár 1-2 nap múlva is totálisan szembefordul önmagával.
Ha a főnökei által vitt politikai narratíva épp azt kívánja, kiteszi a profilképet. Nem ismeri az ügyet, a hátteret, a tényeket, és nem is gondokodik egy percet sem rajtuk. Aztán leszedi a képet, ha változik a narratíva, vagy hirtelen ciki lesz.
Szép lassan azért a szavazói is látják, hogy át lettek verve. Hogy Budapest sem érdekli, csak a személyes ambíciói. Hogy ő is „valaki” legyen. Minél nagyobb „valaki”. És ha ehhez az kell, hogy Magyarország számára tök irreleváns ügyekben, a nemzetközi baloldal utasításainak megfelelő politikai állásfoglalásokat tegyen, akkor megteszi.
Persze, bőven vannak még, aki szerelmesek belé, akik nem foglalkoznak a tényekkel. Őket sikerült továbbra is átvernie. És persze vannak, akik ugyanúgy pénzért nyomják ugyanazt a bullsitet amit Karácsony. Csak egy kicsit kevesebb pénzért. Na, ők jönnek is mindjárt ide kommentelni.