𝐌𝐨𝐬𝐭, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐞𝐠𝐲 𝐬𝐳𝐚́𝐦𝐣𝐞𝐠𝐲𝐮̋𝐫𝐞 𝐬𝐢𝐤𝐞𝐫𝐮̈𝐥𝐭 𝐥𝐞𝐟𝐚𝐫𝐚𝐠𝐧𝐢 𝐚𝐳 𝐢𝐧𝐟𝐥𝐚́𝐜𝐢𝐨́𝐭, 𝐞𝐥𝐦𝐨𝐧𝐝𝐨𝐦 𝐡𝐞́𝐭 𝐩𝐨𝐧𝐭𝐛𝐚𝐧 𝐞́𝐬 𝐡𝐞́𝐭 𝐩𝐞𝐫𝐜𝐛𝐞𝐧, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐦𝐢 𝐨𝐤𝐨𝐳𝐭𝐚 𝐚𝐳 𝐢𝐧𝐟𝐥𝐚́𝐜𝐢𝐨́𝐭, 𝐡𝐨𝐠𝐲𝐚𝐧 𝐬𝐢𝐤𝐞𝐫𝐮̈𝐥𝐭 𝐮́𝐫𝐫𝐚́ 𝐥𝐞𝐧𝐧𝐢 𝐚 𝐡𝐞𝐥𝐲𝐳𝐞𝐭𝐞𝐧 𝐞́𝐬 𝐦𝐢 𝐚 𝐊𝐨𝐫𝐦𝐚́𝐧𝐲 𝐜𝐞́𝐥𝐣𝐚 𝐚𝐳 𝐞𝐥𝐨̋𝐭𝐭𝐮̈𝐧𝐤 𝐚́𝐥𝐥𝐨́ 𝐢𝐝𝐨̋𝐬𝐳𝐚𝐤𝐛𝐚𝐧: 𝐫𝐨̈𝐯𝐢𝐝𝐞𝐧 𝐞́𝐬 𝐭𝐨̈𝐦𝐨̈𝐫𝐞𝐧 𝐚 𝐧𝐨̈𝐯𝐞𝐤𝐞𝐝𝐞́𝐬, 𝐞𝐡𝐡𝐞𝐳 𝐩𝐞𝐝𝐢𝐠 𝐚 𝐡𝐢𝐭𝐞𝐥𝐞𝐳𝐞́𝐬 𝐛𝐞𝐢𝐧𝐝𝐢́𝐭𝐚́𝐬𝐚. 𝐀 𝐜𝐞́𝐥 𝐞𝐥𝐞́𝐫𝐞́𝐬𝐞́𝐡𝐞𝐳 𝐚𝐳𝐨𝐧𝐛𝐚𝐧 𝐠𝐲𝐨𝐫𝐬𝐚𝐧 𝐜𝐬𝐨̈𝐤𝐤𝐞𝐧𝐨̋ 𝐤𝐚𝐦𝐚𝐭𝐨𝐤𝐫𝐚 𝐯𝐚𝐧 𝐬𝐳𝐮̈𝐤𝐬𝐞́𝐠.

𝐈. 𝐌𝐢 𝐨𝐤𝐨𝐳𝐭𝐚 𝐚𝐳 𝐢𝐧𝐟𝐥𝐚́𝐜𝐢𝐨́𝐭 𝐚 𝐭𝐚𝐯𝐚𝐥𝐲𝐢 𝐞́𝐯𝐛𝐞𝐧?
Magyarországon a jelentős mértékű infláció döntő részét külső tényezők eredményezték. A háború közelsége, az energiakitettségünk és ezzel összefüggésben a szankciók energiaárakra gyakorolt hatása, illetve Brüsszel pénzvisszatartó politikájának az árfolyamra gyakorolt hatása, valamint az aszály így együtt a közgazdasági szakzsargonban tökéletes viharnak nevezett jelenségként csak Magyarországot sújtotta az egész EU-ban. A háború közelsége földrajzi kérdés, sokat magyarázni nem kell, elég csak egy térképet magunk elé képzelni. Ha az energiakitettséget vesszük alapul, a miénknél csak Máltának és Litvániának nagyobb a kitettsége, míg a pénzvisszatartó politika egyedül minket sújtott és részben a lengyeleket. De vegyük a lengyelek példáját. A szén alapú erőműveikkel villamosenergia terén önellátóak, sőt még exportra is futotta, amin még jól is kerestek az energiaválság idején. Továbbá velük az unió hozzánk képest fél évvel korábban megállapodott a pénzek folyósításáról még 2022 nyarán, ami megtámasztotta a lengyel zlotyi árfolyamát. Továbbá a lengyelek. Az aszály 2022-ben Magyarországot sújtotta a leginkább, a termőföldek több mint felét érintve. Ezen hatások kiegészülve a profit-húzta inflációval idén januárban 25,7 százalékon tetőző inflációt eredményezett. Ezt sikerült októberre egyszámjegyűre faragni.

𝐈𝐈. 𝐊𝐢 𝐚 𝐟𝐞𝐥𝐞𝐥𝐨̋𝐬 𝐚 𝐤𝐢𝐚𝐥𝐚𝐤𝐮𝐥𝐭 𝐡𝐞𝐥𝐲𝐳𝐞𝐭𝐞́𝐫𝐭?
A fejlett gazdaságokban a jegybankok rendelkeznek inflációs céllal és az azt befolyásolni képes eszköztárral, így természetes, hogy elszabaduló infláció esetében felmerül a felelősségük kérdése. A jegybank tavaly ősszel a kamatemelési periódus váratlan lezárásakor, az árfolyamra gyakorolt hatásokat illetően lehetett volna megfontoltabb. Egy bizonytalan piaci környezetben, az emelkedő infláció időszakában jelentette be, hogy nem szándékozik tovább emelni az irányadó rátát. Az Északi Áramlat felrobbantása után kialakult turbulens pénzpiaci környezetben ugyanakkor lépésre kényszerült az árfolyam védelme érdekében, ugyanis október közepéig jelentősen gyengült az árfolyam, egészen a 430-as szint fölé. Az árfolyam erősítése érdekében a jegybank egy rendkívüli ülés keretében beavatkozott és 18 százalékra emelte az irányadó rátát, de ezzel teljesen visszavetette a vállalati finanszírozást és a fogyasztást.
„Az inflációt úgy kell kezelni – ez a tankönyvi módszer –, hogy van a Kormány, meg van a jegybank, a Kormány értelmesen viselkedik, a jegybank meg kezeli az inflációt, mert az ő kezében vannak azok az eszközök, amelyekkel az áremelkedéseket mérsékelni lehet, illetve a pénz értékét meg lehet őrizni. Nagy tudás a jegybanki tudás, bonyolult mechanizmusok, kamatpolitika, árfolyam, szóval sok mindent kell összenézni. Nem véletlen, hogy a világ minden országában a legjobban fizetett állami alkalmazottak mindig a jegybankokban vannak, mert ott van a legkifinomultabb pénzügyi tudás. És itt is, mi is ezt csináltuk. Inflációs cél: majd a jegybank. De be kellett látnom egy idő után, ez így nem fog menni. Tehát a jegybanknak beletörik, bele is törött a bicskája az infláció elleni küzdelembe. És erről nem a jegybank tehet, mert neki csak bicskája van, az infláció meg fává nőtt. Amíg az csak egy bokor volt, addig elbánt a késével is vagy a bicskájával is a jegybank az inflációval, de miután ilyen hatalmas fává terebélyesedett, ide fejsze kell. No, az nincs a jegybankban. Az a Kormánynál van, ezért át kellett venni az infláció elleni küzdelmet, annak a feladatát is meg a felelősségét is a jegybanktól.” [Orbán Viktor, 2023.09.29.]
Vagyis az a helyzet, hogy míg az inflációt általában a magas kereslet okozza, addig erre vannak eszközei a jegybanknak: eddig az infláció egy bokor és a bicska alkalmas eszköz a lefaragására. Azonban jelen esetben egy külső sokk, a „tökéletes vihar” volt a felelős az infláció több mint 90 százalékáért, vagyis egy brutálisan nagy fával álltunk szemben.

𝐈𝐈𝐈. 𝐇𝐨𝐠𝐲𝐚𝐧 𝐞́𝐬 𝐦𝐢𝐥𝐲𝐞𝐧 𝐢𝐧𝐭𝐞́𝐳𝐤𝐞𝐝𝐞́𝐬𝐞𝐤𝐤𝐞𝐥 𝐣𝐚́𝐫𝐮𝐥𝐭 𝐡𝐨𝐳𝐳𝐚́ 𝐚 𝐊𝐨𝐫𝐦𝐚́𝐧𝐲 𝐚𝐳 𝐢𝐧𝐟𝐥𝐚́𝐜𝐢𝐨́ 𝐥𝐞𝐭𝐨̈𝐫𝐞́𝐬𝐞́𝐡𝐞𝐳?
A kormányzati intézkedések jelentős szerepet játszottak abban, hogy már októberre sikerült elérni az egyszámjegyű inflációt. Emlékezetes, hogy amikor tavaly októberben a miniszterelnök meghatározta a célt, hogy 2023 végére egyszámjegyűre kell döngölni az inflációt, számos véleményformáló közgazdász kételkedett ennek teljesíthetőségében. Sőt egyikük úgy fogalmazott, hogy bűvészmutatványok kellenek ehhez. Ezzel szemben már 2023 októberére, vagyis kettő hónappal a kitűzött dátum előtt sikerült ezt a célt elérni.
Ha sorra vesszük a hatásokat, akkor elmondható, hogy a Kormánynak szinte minden inflációs hatással szemben volt valamilyen intézkedése.
1️⃣. Háború közelsége: mi magyarok elsők voltunk, akik fegyverszünetre és békekötésre szólítottuk fel a háborúzó feleket és közvetítést ajánlottunk fel.
2️⃣. A szankciók energiaárakra gyakorolt hatása: az elsők voltunk, akik jelezték, hogy nagyon fognak fájni az európai családoknak a Brüsszel által kivetett szankciók, és az elsők voltunk, akik már a háború előtt megvédték a családokat a növekvő energiaszámlákkal szemben és ezt a védelmet az átlagfogyasztásig továbbra is fenntartjuk. Mind a mai napig az átlagfogyasztásig Magyarországon a legalacsonyabbak Európában a rezsiköltségek.
3️⃣. Brüsszel pénzvisszatartó politikája: míg a Kormány azért küzd, hogy ezeket a jogosan járó forrásokat megkapjuk Brüsszeltől, a brüsszeli politikai elit a magyar baloldallal összejátszva folyamatosan változtatja azokat a feltételeket, amelyekhez a pénzek folyósítását köti.
4️⃣. A profit húzta inflációt a verseny fokozásával, az online árfigyelő rendszerrel és a kötelező akciózással kezeltük és a kamatstopot is ezen intézkedések közé sorolhatjuk.
Az árfigyelő segítségével bárki könnyedén összehasonlíthatja a termékek árait a különböző kiskereskedőknél, így a vásárlók megtalálhatják a legjobb ajánlatokat és lehetőségeket. Ezáltal időt és pénzt takaríthatnak meg a vásárlásaik során. A kiskereskedelmi láncok oldaláról nézve pedig az árfigyelő erősíti a versenyt, így pedig csökkenti az árakat ezzel segítve az infláció letörését.
A kötelező akciózás keretében a kiskereskedelmi láncoknak minden héten ki kell jelölniük egy 22 termékből álló termékkosarat, amelynek árait legalább 15 százalékkal kell olcsóbban kínálniuk, mint a megelőző hónapban. Ennek köszönhetően pedig a fogyasztók számára rendelkezésre áll egy széles termékkosár, amelynek ára legalább 15 százalékkal kedvezőbb, mint a megelőző egy hónap során.

𝐈𝐕. 𝐌𝐢𝐥𝐲𝐞𝐧 𝐦𝐞́𝐫𝐭𝐞́𝐤𝐛𝐞𝐧 𝐬𝐞𝐠𝐢́𝐭𝐞𝐭𝐭𝐞 𝐚𝐳 𝐢𝐧𝐟𝐥𝐚́𝐜𝐢𝐨́ 𝐥𝐞𝐭𝐨̈𝐫𝐞́𝐬𝐞́𝐭 𝐚 𝐤𝐨̈𝐭𝐞𝐥𝐞𝐳𝐨̋ 𝐚𝐤𝐜𝐢𝐨́𝐳𝐚́𝐬 𝐞́𝐬 𝐚𝐳 𝐚́𝐫𝐟𝐢𝐠𝐲𝐞𝐥𝐨̋?
Az online árfigyelő rendszer indulása óta a megfigyelt 62 termékkategóriából 50 termékkategóriában, átlagosan 5,5 százalékkal csökkentek az átlagárak. A megfigyelt élelmiszerek árainak július elejéhez képest mért mérséklődése mintegy 0,4 százalékpontos inflációcsökkentő, illetve több mint 1,3 százalékpontos élelmiszerinflációt csökkentő hatással járhatott a KSH inflációs fogyasztói kosarának súlyait figyelembe véve. Ez annak köszönhető, hogy az árfigyelő rendszer erősítette a versenyt a kereskedők között, amely az árak csökkenését vonta maga után.

𝐕. 𝐊𝐢𝐧𝐞𝐤 𝐚 𝐟𝐞𝐥𝐚𝐝𝐚𝐭𝐚 𝐚𝐳 𝐢𝐧𝐟𝐥𝐚́𝐜𝐢𝐨́ 𝐥𝐞𝐭𝐨̈𝐫𝐞́𝐬𝐞? 𝐊𝐢𝐧𝐞𝐤 𝐤𝐨̈𝐬𝐳𝐨̈𝐧𝐡𝐞𝐭𝐨̋ 𝐚𝐳 𝐢𝐧𝐟𝐥𝐚́𝐜𝐢𝐨́ 𝐥𝐞𝐭𝐨̈𝐫𝐞́𝐬𝐞?
A monetáris politika minden időben a jegybank feladata. De nehéz, bonyolult geopolitikai és kivételes gazdasági környezetben, a háború és a szankciók hatása miatt a Kormánynak be kellett avatkoznia az infláció letörése érdekében. „A Kormány átvette az infláció elleni küzdelem feladatát és felelősségét, miután az energiaárak és a brüsszeli szankciók olyan mértékűvé emelték azt, hogy a jegybank már nem tud megbirkózni vele. (...) a jegybank felhalmozott adósságának problémáját is meg kellett oldani a nyáron.” [Orbán Viktor, 2023.09.25.] „És miután a jegybank erejét meghaladta az infláció elleni küzdelem, ezért a Kormány vállalta, hogy a jegybank helyett, mellett – legyünk udvariasak: inkább mellett – egyszámjegyűvé fogja visszavágni az inflációt az év végére.” [Orbán Viktor, 2023.11.10.]

𝐕𝐈. 𝐌𝐞́𝐠𝐢𝐬 𝐦𝐢𝐫𝐨̋𝐥 𝐳𝐚𝐣𝐥𝐢𝐤 𝐦𝐨𝐬𝐭 𝐚 𝐯𝐢𝐭𝐚?
A Kormány álláspontja szerint több tényező együttesen arra utal, hogy lenne tér a jegybanki alapkamat a jelenleginél ambiciózusabb ütemű csökkentésére. Az infláció a korábban vártnál gyorsabb ütemben csökken, a külső környezet is kedvezőbbre fordult, valamint az árfolyam is viszonylag stabilan alakul, amely stabilitás a vállalkozások szempontjából a lehető legfontosabb szempont. Így pedig a gazdasági növekedés és a hitelezés beindítása érdekében megítélésünk szerint lenne tér a nagyobb léptékű kamatcsökkentésre. A lehető legalacsonyabb kamatpályát szükséges megcélozni, amely mellett még a dezinfláció tud folytatódni, és ami a növekedés beindítását segíti, és el tud indulni a piacalapú hitelezés.
A gazdaságélénkítés szempontjából ambiciózusabb kamatpálya melletti további érv, hogy a nagybefektetők által tartott rövid lejáratú állampapírok hozama 8 százalék, míg a hosszabb futamidőkön pedig 7 százalék körül alakul, miközben a jegybanki alapkamat most csökkent 11,5 százalékra. A hozamok csökkenése az elmúlt hónapokban nem járt tőkekivonással. A külföldi befektetők által tartott forintállampapírok állománya március vége és szeptember vége között közel 700 milliárd forinttal, 17,4 százalékkal nőtt, miközben hozamok minden lejáraton érdemben csökkentek. Vagyis Magyarország nemzetközi befektetői megítélése miatt is van még tér a kamatok ambiciózusabb csökkentésére, anélkül, hogy tőkekivonásra és így az árfolyam érdemi gyengülésére kerülne sor. Ebben jelentős szerepe van a költségvetési politika hitelességének és azon kormányzati intézkedéseknek, amelyek előírták, hogy 2023. július elseje óta a kötvényalapok, részvényalapok és vegyes alapok portfóliójában legalább 60 százaléknak kell lennie az értékpapírok súlyának, ezzel pedig jelentősen megnőtt a kereslet az állampapírok iránt.
A növekedés helyreállásának jelenleg a legfőbb akadálya a növekvő pozitív reálkamat. A reálkamatok szintje is azt mutatja, hogy van még érdemi tér a jegybanki alapkamat ambiciózusabb csökkentésére. A magyar visszatekintő reálkamat (az aktuális jegybanki alapkamat és az aktuális infláció különbsége) októberben 2,1 százalék volt, amelynek szintje így közel azonos az eurózóna, illetve az USA kamatszintjével, miközben Lengyelországban vagy Romániában a jegybankok továbbra is negatív reálkamatot tartanak. Sőt az előretekintő reálkamat (az aktuális jegybanki alapkamat és az egy év múlva várható infláció különbsége) Magyarország esetében jóval magasabb, mint azt az eurózóna vagy az USA, de akár a régiós jegybankokat is nézve láthatunk.
A probléma az, hogy amíg nem mérséklődik megfelelően alacsony szintre a kamatkörnyezet, addig azon vállalatok, amelyeknek vannak szabad forrásai, nem azon gondolkodnak, hogy milyen beruházásokat hajtsanak végre, hanem egyszerűen a magas jegybanki alapkamathoz (le)kötik és fialtatják a pénzüket. (Ha nagyon pontosak akarunk lenni, magasabban van a beruházási döntéseikhez kapcsolódó elvárt haszon, és ezért kevesebb beruházást valósítanak meg.) Azok a vállalkozások, amelyek pedig forráshiányosak, a túlélésért kénytelenek vagy a gyors piaci növekedésért hajlandóak lennének hitelt felvenni, de nem vagy csak nagyon magas kamatok mellett jutnak forráshoz. Tehát a relatíve magas jegybanki kamat késlelteti a növekedés és a hitelezés újraindulását. Munkámból adódóan vállalkozók százaival találkoztam az elmúlt időszakban és a legnagyobb problémaként az így bekövetkező forráshiányt nevezték meg.

𝐕𝐈𝐈. 𝐌𝐢𝐭 𝐭𝐞𝐬𝐳 𝐚 𝐊𝐨𝐫𝐦𝐚́𝐧𝐲 𝐚𝐳𝐞́𝐫𝐭, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐚 𝐡𝐢𝐭𝐞𝐥𝐞𝐳𝐞́𝐬𝐭 𝐞́𝐥𝐞𝐭𝐛𝐞𝐧 𝐭𝐚𝐫𝐭𝐬𝐚?
A Makronóm Intézet becslése szerint az államilag támogatott hitelprogramok, a kamatstop, valamint az energiaköltség támogatási programok (Széchenyi Kártya Program, Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, a kamatstop, a Gyármentő Garancia- és Hitelprogram, valamint a Feldolgozóipari KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program) 2023-ban összesen 1,6 százalékponttal járulhatnak hozzá a gazdasági növekedéshez és mintegy 3000 ezer milliárd forint forrást biztosítanak a magyar vállalkozásoknak.

***
Mindezek tükrében elmondható, hogy egy ambiciózusabb kamatpálya segítené a gazdaság növekedési motorjainak nagyobb fordulatszámra történő felpörgését, és a piacalapú vállalati hitelezés újbóli beindulását, továbbá serkentőleg hatna a fogyasztásra is. A cél, hogy a magyar gazdaság 2024-ben 3,5-4 százalék közötti ütemben bővüljön, lehetőleg közelebb a 4 százalékos célhoz. Ha felette lesz, maradhat.