️ Elemzéssorozatomban a mindannyiunkat húsbavágóan érintő inflációnak eredtem a nyomába. A Makronóm Intézet hat pontban foglalta össze az árak emelkedésére ható tényezőket és hetedik pontként a családosokat és a nyugdíjasokat megtámasztó intézkedéseket, amelyek segítik ellensúlyozni az infláció okozta károkat. A mai 3 percben az első pontot veszem górcső alá.

1️⃣ A világgazdaság koronavírus-válság utáni újraindulásából adódó árnövelő hatások

A járványhelyzet során a világgazdaság szűkkeresztmetszeteit uraló piaci szereplők (például a szállítmányozó cégek, félvezető gyártók, kereskedők és a nagy globális cégek) visszaélve alkupozíciójukkal és a hatalmas kereslettel, szinte bármennyit kérhettek hiánycikknek számító termékeikért és szolgáltatásaikért. Ezt a folyamatot erősítette, hogy a koronavírus-válság lecsengését követően a családok újra elkezdtek fogyasztani, utazni, élvezni a lezárások utáni szabad életet. Csak hogy néhány példát említsünk: a tengeri szállítási költségek az öt-hatszorosukra emelkedtek a koronavírus-válság után. A tengeri szállítmányozó cégek összesített nyeresége 2017-ben még 10 milliárd dollár alatt maradt, 2021-ben pedig már 100 milliárd dollár fölé emelkedett (John McCown / Blue Alpha Capital). Nicholas Sly amerikai közgazdász 2016-os számításai alapján az USA-ban a tengeri szállítmányozás költségeinek 15 százalékos emelkedése 0,1 százalékponttal növeli az inflációt egy éves időtávon. Európára nincsenek ilyen pontos becslések, de csak a tengeri szállítmányozás növekedéséből származó költségek 3,5–4 százalékponttal járulhattak hozzá az európai inflációhoz. További példát szolgáltatnak az ármeghatározó globális óriáscégek, amelyek 70 százalékkal növelték a koronavírus-válság utáni profitrátájukat. Ez csak az USA-ban egy öt fős család esetén 10 ezer dollárral, mintegy négymillió forinttal növelte az éves kiadásokat.

Ezeket a tényezőket foglalja össze a globális ellátási láncokra nehezedő nyomást mérő, úgynevezett Global Supply Chain Pressure Index (GSCPI). A GSCPI egészen pontosan azt méri, hogyan változnak a nyersanyagok szállítási költségei (Baltic Dry Index), a konténeres hajók szállítási díjai (Harpex index), a légi áruszállítás költségei (US BLS adatai alapján), a szállítási határidők és a készletek, valamint az elmaradások (készletek, amelyekkel a vállalkozások még nem tudtak elkezdeni dolgozni vagy nem fejezték be). A mutató összesen 27 változót aggregál, melyek közül a fentiek a legfontosabbak. Ennek az indexnek az értéke a 2020-at megelőző 20 évben többnyire negatív, de összeségében –1 és +1 között ingadozó tartományból a lezárások idején a korábban soha nem tapasztalt 3-as értékre, majd a kilábalás idején a 4-es érték fölé ugrott. Vagyis a világgazdaság zavartalan működéséhez képest extrém hatások alakultak ki.